Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)

Ha az ügyvédi munkaközösség vezetője vagy tagja nem jogszerű ügyvédi tevékenység körébs tartozó ügy ellátását vállalja el, nincs kizárva az adott esetben a szerződésen kívül okozott kárért való'felelősség szabályai alapján (Ptk. XXIX. fejezete), az ügyvédi munkaközösság felelősségének a megállapítása, ha az ügyvédi munkaközösség felróható magatartása hozta a vezetőt vagy a tagot abba a helyzetbe, hogy a jogszerű ügyvédi tevékenység körén kívül eső tevékenysége során az ügyfélnek vagy másnak kárt okozhatott. Ebben az esetben az ügyvédi munkaközösség kártérítési kötelezettségének alapja a magatartás felróhatósága, amelyet vélelmezni kell [Ptk. 339. § (1) bek.]. Mentesül az ügyvédi munkaközösség a kártérítési felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Nem állapítható meg a felróhatóság hiánya pl. olyan esetben, amikor a munkaközösség eltűrte, hogy az a tag az ügyvédi munkaközösség helyiségében a jogszerű ügyvédi tevékenység körén kívül eső ügyekkel foglalkozhassék, a munkaközösségi nyugtakönyvet a tag ellenőrzés nélkül használhatta, a tagok működésére vonatkozó ellenőrzést a vezető elhanyagolta. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni a megbízónak azt a tudatos magatartását sem, hogy jogszabályba, illetőleg a társadalom érdekeibe vagy a szocialista együttélés követelményeibe ütköző vagy egyébként tiltott ügy ellátására adott megbízást, jóllehet maga is nyilvánvalóan tudta, hogy a megbízás tárgyára és tartalmára figyelemmel az ügyvédi munkaközösséggel megbízási jogviszonyba nem kerülhet, és valójában nem is az ügyvédi munkaközösséget, hanem annak személy szerint kiválasztott tagját kívánta megbízni a nem jogszerű ügyben való eljárással. PK 72. szám A küldemény kirakására köteles átvevő nem viseli a kirakási késedelemhez fűződő — a Vasúti Árufuvarozás Szabályzatában meghatározott — hátrányos jogkövetkezményeket, ha a késedelem annak folytán állt elő, hogy a vasút a küldemény megérkezését jelző értesítésnek olyan módját választotta, amelyről tudta vagy tudnia kellett volna, hogy az ilyen értesítést az átvevő kellő időben nem kaphatja meg. A 3/1960. (V- 13.) KPM számú rendelettel közzétett Vasúti Árufuvarozási Szabályzat (VÁSZ) részletes szabályokat tartalmaz a vasút értesítési kötelezettségét, a kirakási határidőt és az átvevő kirakási kötelezettségét illetően. E rendelkezések szerint a vasút az átvevő által kirakandó küldemény érkezéséről az átvevőt a kocsi kiállítása előtt legalább három órával értesíti. Az értesítésben meg kell jelölni azt az időpontot, amelyben a vasút a kocsit kirakás végett kiállítja (40. cikk 1. §). A kirakási határidő a küldemény érkezéséről adott értesítésben megjelölt időpontban kezdődik, feltéve, hogy eddig az időpontig a kocsit a vasút kirakáshoz kiállította. Mindaddig amíg a vasút a kötelező értesítést nem teljesítette, a kirakási határidő nem kezdődik el (47. cikk 2. §). Ha az értesítés megtörténte és az értesítésben közölt időpont között nincs meg a 40. cikk 1. §-ában meghatározott időköz, a kirakási határ187