Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)

Ha a pernek nem volt tárgya az, hogy a jogcím nélkül lakó jóhiszemű kötelezettnek melyik lakásba kell átköltöznie, s ezért ebben a kérdésben a bíróság nem is dönthetett, a kiürítésre kötelező' határozat rendelkező' részében azt kell megjelölni, hogy a kiürítésre kötelezés alapjául szolgáló tényállásra figyelemmel mi az a megfelelő elhelyezés, amelyre a kötelezett a R. 117—120. §-aiban foglalt rendelkezések szerint jogszerűen igényt tarthat (pl. legalább komfort nélküli egyszobás lakásra). Ilyen rendelkezés hiányában ugyanis a bíróság a későbbiek során nem tud megfelelően dönteni a tekintetben, hogy a végrehajtást kérő vagy más által bejelentett lakás megfelelő-e (Vhr. 63. §). Ha a pernek az is tárgya, hogy a lakást használó személy melyik lakásba köteles költözni, a bíróság a határozata rendelkező részében a bérbeadó által felajánlott lakás megfelelősége kérdésében is dönt. Ez vonatkozik többek között az állampolgár tulajdonában álló lakásnak cserelakás felajánlásával történő felmondására (R. 76— 77. §), és hasonló szempontok érvényesülnek a lakáscsere-szerződés teljesítésére kötelezésnél is. Az említett esetekben a lakásbérleti jogviszony megszűnése után a lakáshasználó elhelyezése már eleve biztosított, és ezért a bíróságnak a határozat rendelkező részében meg kell jelölnie azt a konkrét lakást is, ahova a kiköltözésre kötelezett személyt a végrehajtási eljárás során ki kell költöztetni. Erre azért is szükség van, mert ilyen esetben a határozat alapján kiállított végrehajtási lapon fel kell tüntetni azt a lakást, ahová a kötelezettnek át kell költöznie. A R. 123. §-a szerint a lakásban jogcím nélkül lakó rosszhiszemű személy elhelyezéséről maga köteles gondoskodni. Erre a R. 125. §-a értemében a határozat rendelkező részében kell utalni. Annak feltüntetésére, hogy a kiköltözésre kötelezett hova költözzék, csak akkor kerül sor, ha a R. 123. §-ának a) vagy b) pontja kerül alkalmazásra, tehát ha a kötelezett a határozat folytán korábbi lakásába, illetőleg a tulajdonában álló lakásba köteles költözni. Erről a határozat rendelkező részében ugyancsak intézkeni kell. Minden más kérdés, így a jó- vagy rosszhiszeműség, valamint az ennek alapjául szolgáló tények meghatározása azonban az elhelyezés kérdésében hozott határozat indoka, ezért a határozat indokolási részébe tartozik. A kiköltözésre kötelezett személy a számára felajánlott lakás megfelelőségét a kiköltözésre kötelező határozat meghozatala után vitathatja. A bíróság e kérdésekről, az ítélet jogerőre emelkedését követően a végrehajtási lap kiállítása előtt határoz (Vhr. 63. §). Ha viszont a végrehajtást kérő csak a végrehajtási lap kiállítása után jelenti be a kiköltözésre kötelezett jóhiszemű jogcím nélküli kötelezett számára felajánlott lakást, akkor a lakás megfelelőségéről a végrehajtást foganatosító bíróság határoz. 184