Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)

A Ptk. 216. §-a szerint a szerződési akaratot ráutaló magatartással is kifejezésre lehet juttatni. A Ptk. 199. §-a értelmében pedig ezt a szabályt az egyoldalú nyilatkozatokra is alkalmazni kell. Ha tehát a társbérlő vagy a bérlőtárs hosszabb időn át nem kéri a másik társbérlő, illetőleg bérlőtárs lakásbérleti jogviszonyának a megszüntetését, holott tudomására jutott, hogy olyan személyt fogadott be a lakrészébe, akinek a befogadására az ő hozzájárulása nélkül nem volt jogosult, ez a körülményekre tekintettel olyan ráutaló magatartásnak minősülhet, amely a befogadáshoz való hozzájárulást juttatja kifejezésre. Nem lehet szó azonban ilyen ráutaló magatartásról mindaddig, amíg a társbérlő vagy a bérlőtárs jóhiszeműen abban a tudatban van, hogy a befogadás ideiglenes, átmeneti jellegű, és amíg nem szerez tudomást arról, hogy a befogadott személy a jogszabály fentebb idézett tiltó rendelkezése alá esik. PK 69. szám A bíróságnak a lakás kiürítésére kötelező határozata rendelkező részében kell rendelkeznie arról, hogy a kiürítésre kötelezett tarthat-e, illetőleg milyen elhelyezésre tarthat igényt, vagy elhelyezéséről maga köteles-e gondoskodni. Ha a kiürítésre kötelezett az elhelyezéséről nem maga köteles gondoskodni, ugyancsak a rendelkező részben kell meghatározni, hogy ez kinek a kötelessége és mi az az elhelyezés, amelyre a kiköltözésre kötelezett adott esetben jogszerűen igényt tarthat. Ha a pernek az is tárgya volt, hogy a kiürítésre kötelezettnek melyik lakásba kell költöznie, és e tárgyban a bíróság döntött, ezt a lakást is a határozat rendelkező részében kell megjelölni. Az 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet (R.) 125. §-a szerint a bíróságnak a kiköltözést elrendelő határozatában meg kell állapítania, hogy a lakásban jogcím nélkül lakó személy a rendelet alapján tarthat-e, illetőleg milyen elhelyezésre tarthat igényt. Ez a megállapítás érdemi jellegű, amely a végrehajtásnak is az alapja, ezért a határozat rendelkező részébe tartozik. A bírósági végrehajtásról szóló 1979. évi 18. számú törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 14/1979. (IX. 17.) IM számú rendelet (Vhr.) 62. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezés szerint a lakásügyben hozott bírósági határozat alapján kiállított végrehajtási lapon fel kel tüntetni azt a körülményt, hogy a jogcím nélkül lakó jóhiszemű kötelezett számára a végrehajtást kérő vagy más köteles-e megfelelő lakásról gondoskodni. E rendelkezésre figyelemmel szükséges, hogy a bíróság abban az esetben, ha a kiürítésre köteles jogcím nélkül lakó személy jóhiszemű, a kiürítésre kötelező határozat rendelkező részében azt is megjelölje, hogy az elhelyezéséhez szükséges más lakásról ki köteles gondoskodni, mert ilyen rendelkezés hiányában a végrehajtási lapot megfelelően nem lehet kiállítani. 183