Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)

A R. 97. §-ának(3) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy társbérlőt és bérlőtársat a kereset megindítása előtt fel kell hívni a költség megfizetésére, illetőleg a kifogásolt magatartás megszüntetésére. A jogszabály a felhívás alakszerűségére és arra vonatkozólag, hogy a felhívásban a teljesítésre milyen határidőt kell megszabni, rendelkezést nem tartalmaz. A Ptk. 216. §-ának (1) bekezdése értelmében szerződést jogszabály ellenkező rendelkezése hiányában akár szóban, akár írásban lehet kötni. Ez a rendelkezés a 199. § értelmében vonatkozik az egyoldalú jognyilatkozatokra is. A szerződések szabályait alkalmazni kell a Ptk. XXXVII. fejezetében szabályozott lakásbérleti szerződésekre és a Ptk. 450. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján kiadott külön jogszabályokban, tehát az említett rendeletben szabályozott jognyilatkozatokra is. Ennek megfelelően a Ptk.-nak a lakásbérletről szóló rendelkezései és a lakásbérletre vonatkozó más jogszabályok minden olyan esetben, amikor valamely jognyilatkozat érvényességéhez írásbeli alak szükséges, erről kifejezetten is rendelkeznek [Ptk. 442. § (1) bek., R. 72. § (1) bek.]. Sem a Ptk., sem pedig más jogszabály nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely szerint a társbérlőt vagy bérlőtársat az említett magatartás megszüntetésére írásban kellene felhívni. Ebből pedig az következik, hogy a felhívás akár szóban, akár írásban történhet. A lakásbérletről szóló jogszabályok kifejezetten rendelkeznek olyankor is, ha a felmondást megelőző felhívásban meghatározott határidőt kell szabni [Ptk. 442. § (2) bek., R. 72. § (2) bek.]. Ilyen határidőt azonban a jogszabály a társbérlő és bérlőtárs felhívása vonatkozásában nem tartalmaz. Ebből pedig az következik, hogy a társbérlő, illetőleg a bérlőtárs a közös költségek megfizetésére irányuló felhívásban a teljesítésre megfelelő határidőt szabadon állapíthat meg. Ezt a jogszabályértelmezést támasztja alá a 97. §-nak az a rendelkezése, amely szerint a felszólítás eredménytelensége esetén a jogosult a keresetet a felhívásban a költségek megfizetésére megszabott határidők elteltétől, illetőleg a sérelmes magatartás folytatásától vagy ismétlésétől számított harminc nap alatt köteles megindítani. b) A R. 65. §-ának (3) bekezdése szerint a bérlőtárs más személyt — a kiskorú gyermekének kivételével — csak a másik bérlőtárs hozzájárulásával fogadhat be a lakásba. A R. 66. §-ának (5) bekezdése szerint pedig a társbérlő más személyt — házastársának és családtagjának kivételével — csak a másik társbérlő hozzájárulásával fogadhat be a lakásrészébe. Ha a társbérlő, illetőleg a bérlőtárs a jogszabály most említett tiltó rendelkezése ellenére a lakrészébe más személyt befogad, a másik társbérlő, illetőleg bérlőtárs a bíróságtól a lakásbérleti jogviszony megszüntetését kérheti [R. 97. § (1) bek. d) pont]. Gyakran előfordul, hogy a társbérlő vagy bérlőtárs tudomására jut, hogy a másik társbélő, illetőleg bérlőtárs az említett rendelkezések ellenére az ő hozzájárulása nélkül más személyt fogadott be a lakásrészébe, de hosszabb időn át mégsem kéri a lakásbérleti jogviszonynak ebből az okból történő megszüntetését. 182