Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)

A Ptk. 216. §-ának (1) bekezdése értelmében szerződést ellenkező jogszabály hiányában akár szóban, akár írásban lehet kötni. Ez a rendelkezés a 199. § értelmében vonatkozik az egyoldalú jognyilatkozatokra is. A szerződések szabályait alkalmazni kell a Ptk. XXXVII. fejezetében szabályozott lakásbérleti és albérleti szerződésekre, valamint Ptk. 450. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján megjelent külön jogszabályokban, tehát az említett rendeletben szabályozott jognyilatkozatokra is. Ennek megfelelően a Ptk. és a felhatalmazása alapján megjelent külön jogszabályok minden olyan esetben, amikor a felmondás érvényességét írásbeli alakhoz kötik, erről kifejezetten is rendelkeznek [pl. Ptk. 442. § (2) bek., R. 72. § (5) bek.]. Minthogy pedig az albérlet vonatkozásában sem a Ptk., sem más jogszabály ilyen rendelkezést nem tartalmaz, az albérleti szerződést akár írásban, akár szóban fel lehet mondani. A Ptk.-nak a lakásbérletről szóló rendelkezései és a lakásbérletre vonatkozó más jogszabályok olyan esetekben is kifejezetten rendelkeznek, amikor a felmondási jog gyakorlása határidőhöz van kötve [Ptk. 442. § (2) és (3) bek., R. 72. § (2) és (5) bek.]. Minthogy az albérlet vonatkozásában a jogszabályok ilyen határidőt nem állapítanak meg, a bérlő (albérletbe adó) az albérleti szerződést a felmondási ok megvalósulása, illetőleg az erről történő tudomásszerzés után bármikor felmondhatja. Ha a felmondási ok a bérfizetési kötelezettség elmulasztása, a bérlő a felmondási jogot mindaddig gyakorolhatja, ameddig az albérlő fizetési kötelezettségét nem teljesíti. Más felmondási ok esetén, ha a bérlő a felmondási jogával a magatartás megvalósulásától, illetőleg az arról történő tudomásszerzéstől számított hosszabb időn át nem élt, és egyéb körülményekből is arra lehet következtetni, hogy a kifogásolt magatartást az albérlőjének megbocsátotta, a felmondás joga elenyészik. PK 68. szám a) A társbérlő és a bérlőtárs a lakásban lakó másik társbérlőt, illetőleg bérlőtársat a közös költségek megfizetésére, illetőleg a kifogásolt magatartás megszüntetésére akár szóban, akár írásban felhívhatja. Ha a felhívás a közös költségek megfizetésére irányul, a teljesítés határidejét szabadon határozza meg. b) Ha a társbérlő vagy a bérlőtárs a lakásrészébe a jogszabály tiltó rendelkezése ellenére más személyt befogad és a másik társbérlő, illetőleg bérlőtárs a tudomására jutott ebből az okból a lakásbérleti jogviszony megszüntetését hosszabb időn át nem kéri, ez a körülményekre tekintettel olyan ráutaló magatartásnak minősülhet, amely a befogadáshoz való hozzájárulást juttatja kifejezésre. a) Az 1/1971. (II. 8.)Korm. számú rendelet (R.)97. §-ának (1) bekezdése szerint a társbérlő és a bérlőtárs a bíróságtól kérheti a lakásban lakó másik társbérlő, illetőleg bérlőtárs lakásbérleti jogviszonyának megszüntetését, ha az, illetőleg a vele együtt lakó személy az (1) bekezdés a) — d) pontjában meghatározott magatartást tanúsítja. 181