Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)

Minthogy azonban az elévülés lényegében a jogérvényesítés elhanyagolásának, a jogok érvényesítése tekintetében fennálló közömbösségnek a hátrányos következménye, a károsodásról való későbbi tudomásszerzésnek az elévülés szempontjából jelentősége van. A Ptk. 326. §-ának (2) bekezdése szerint ugyanis, ha a követelést a jogosult menthető' okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított egy éven belül — egy éves vagy ennél rövidebb elévülés esetében pedig három hónapon belül — a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már letelt vagy abból egy évnél, illetőleg három hónapnál kevesebb van hátra. Ha a károsult kárának bekövetkeztéről nem tud, és a körülmények olyanok (pl. a károsult vagyontárgy máshol, vidéken van), hogy arról nem is kell tudnia, ez — legalábbis a tudomásszerzésig — kétségkívül menthető okból akadályozza a károsultat kártérítési követelésének érvényesítésében. Ez alapon tehát az érvényesítési késedelem menthető, és a Ptk. 326. §-a (2) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásának lehet helye. PK 52. szám Baleseti járadékkövetelés esetén az elévülési idő a járadékkövetelés egészére, tehát a jövőben lejáró részletekre vonatkozóan is egységesen akkor kezdődik, amikor a baleset folytán bekövetkezett munkaképesség-csökkenés, illetőleg munkaképtelenség első ízben vezetett keresetkiesésben (jövedelemkiesésben) megmutatkozó károsodásra. Az egyes járadékrészletek iránti követelés azonban az elévülési határidőn belül is csak a Ptk. 280. §-ának (3) bekezdésében meghatározott korlátok között érvényesíthető bírósági úton. A követelések — a hosszabb ideig fennálló bizonytalan jogi helyzetek és az idő múlásával egyre súlyosbodó bizonyítási nehézségek kiküszöböléséhez fűződő érdekekre figyelemmel — általában meghatározott határidő elteltével elévülnek. A követelés esedékessé válásával megnyílik az állami kényszer útján történő érvényesítés lehetősége. Erre való tekintettel a Ptk. 326. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. A kártérítési követelés esedékessé válásának időpontját maga a törvény határozza meg. A Ptk. 360. §-ának(l) bekezdése szerint ugyanis a kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes. A (2) bekezdés pedig azt is kimondja, hogy a kárért felelős személy helyzetére a szerződés teljesítésében késedelmes kötelezettre irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Mindebből következően tehát a kártérítés iránti követelés állami kényszer útján történő érvényesítésének lehetősége a károsodás bekövetkezésével nyílik meg, s ezért az elévülési határidőt is ettől az időponttól kell számítani. A Ptk. 355. §-ának (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a káro160