Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)

A fentiekből az is következik, hogy ha a jogszabályok értelmében a szolgáltatás elkobzásának is helye lehet, a polgári per bírósága az állam javára akkor sem marasztalhat, ha a bűnügyben ítélkező bíróság annak sorsa felől már korábban — érdemben — határozott. Ha a büntetőeljárás még nem fejeződött be, a polgári per bírósága akkor jár el helyesen, ha a pert a Pp. 152. §-a alapján felfüggeszti, és az állam javára marasztalás tárgyában csak a büntetőeljárás jogerős befejezése után határoz. Hasonlóképpen célszerű eljárni akkor is, ha büntetőeljárás még nem indult, de a polgári per bírósága a fennforogni látszó bűntett miatt a Be. 122. §-ának megfelelően feljelentést tett. 2. Uzsorás szerződés esetében csak az uzsorásnak visszajáró vagy általa visszakapott szolgáltatást lehet az állam javára megítélni. Uzsorás kölcsönszerződések esetében csak egyszer lehet a kölcsön összegét az állam javára megítélni akkor is, ha a hitelező ugyanazt az összeget többször adta kölcsön. Ha a kölcsönök összege különböző, de a hitelező későbbi kölcsön céljára a korábbi kölcsön összegét használta fel, a legmagasabb kölcsönösszeg tekintetében van helye az állam javára marasztalásnak. Az uzsorás szerződésből eredő jogvita legcélravezetőbb elrendezésére a törvény (Ptk. 237. §) a bíróságnak több lehetőséget biztosít. A bíróság vagy visszaállítja a szerződéskötés előtti helyzetet, vagy a szerződést aránytalan előny kiküszöbölésével a határozathozatalig terjedő időre hatályossá, illetőleg a jövőre is érvényessé nyilvánítja [Ptk. 237. § (2) bek.]. Megteheti a bíróság azt is, hogy a sérelmet szenvedő félnek egészben vagy részben elengedi a visszatérítést, ha az ezt a felet részletfizetés engedélyezése esetében is súlyos helyzetbe hozná. A sérelmet okozó félnek visszajáró vagy általa visszakapott szolgáltatást azonban az ügyész indítványára az állam javára kell megítélni [Ptk. 237. § (3) és (4) bek.]. A törvény tehát a másik fél helyzetét munkanélküli jövedelem szerzése céljából kihasználó felet különleges súlyú jogkövetkezményekkel kívánja sújtani. Ha a bíróság a sérelmet szenvedő felet nem mentesíti a visszatérítési kötelezettség alól, a sérelmet okozó félnek (az uzsorásnak) visszajáró vagy általa visszakapott szolgáltatást — az ügyész indítványára — az állam javára meg kell ítélni. Az uzsorás az általa nyújtott szolgáltatást nem kaphatja vissza, illetőleg a visszakapott szolgáltatást nem tarthatja meg. A sérelmet okozó fél tehát mindenképpen elveszti az általa nyújtott szolgáltatást, mert azt vagy megtartja a sérelmet szenvedett fél, vagy pedig az állam kapja meg. A bíróságot az ügyészi indítvány annyiban nem köti, hogy a sérelmet szenvedő félnek a visszatérítést akkor is elengedheti, ha az ügyész a szolgáltatásnak az állam javára való megítélését indítványozta (Ptké. 33. §). Uzsorás szerződés esetében egy súlyosan felróható módon eljárt és egy védelemre érdemes fél áll egymással szemben. Az utóbbi nem sújtható azzal, hogy a szerződésnek az uzsorás vagyoni előnyre vonatkozó részét kénytelen legyen teljesíteni, viszont ellenszolgáltatás nélkül jutna szolgáltatáshoz, ha nemcsak az aránytalan előnynek megfelelő részt kapná vissza, illetőleg tarthatná meg, hanem ennél többet. A sérelmet szenvedett fél tehát pl. uzsorás kölcsönszerzés esetében — hacsak a bíróság a vissza12