Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)

Ha azonban a fellebbezési bíróság az első fokú ítélet által megítélt tartásdíjat, életjáradékot vagy baleseti járadékot leszállítja, a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánított első fokú ítélet alapján kifizetett tartásdíjnak, életjáradéknak vagy baleseti járadéknak a fellebbezési bíróság ítéletében foglalt marasztaláshoz képest túlfizetésként jelentkező része a kötelezettségnek később esedékes részleteibe is beszámítható. Minthogy a Ptk. 296-297. §-ai a beszámítás jogát a fél részére biztosítják, és annak gyakorlását a bíróság ítéleti felhatalmazásától nem teszik függővé, a túlfizetett tartásdíjnak, életjáradéknak és baleseti járadéknak a később esedékes részletekbe való beszámításánál nem feltétel az, hogy a bíróság ítéletében a beszámítást kifejezetten megengedje. Nehogy azonban az egy összegben vagy nagyobb összegben történő beszámítás a jogosult elől létfenntartásának az alapját elvonja, célszerű, ha a bíróság a túlfizetésnek a kötelezettség később esedékes részleteibe való beszámítását maga rendezi, vagyis a feleknek a Pp. 3. §-a szerinti figyelmeztetés mellett történt meghallgatása után maga állapítja meg, hogy a beszámítás milyen részletekben történhet. Ha a bíróság ítélete ilyen irányban nem rendelkezett, annak sincs akadálya, hogy a tartásdíj, életjáradék vagy baleseti járadék jogosultja a kötelezettnek visszajáró túlfizetés részletekben történő beszámítását a Pp. 217. §-ának(3) bekezdése alapján utólag kérhesse. PK 35. szám A baleseti járadék alapjául szolgáló átlagkereset meghatározásánál a keresetet a nyugdíjjárulékkal csökkentett összegben kell figyelembe venni. A Ptk. 357. §-ának (1) bekezdése szerint a balesetet szenvedett személy keresetveszteségét (jövedelemkiesését) általában a balesetet megelőző egy évben elért rendszeres kereset (jövedelem) havi átlaga alapján kell meghatározni. Az átlagkereset meghatározásánál azonban a keresetből nyugdíjjárulék címén kötelezően és rendszeresen levont összeg nem vehető figyelembe. A dolgozók életének, testi épségének vagy egészségének sérelmével kapcsolatos károk megtérítéséről szóló 26/1980. (XII. 20.) MüM számú rendelet 9. §-ának a) pontja akként rendelkezik, hogy a kártérítés összegének kiszámításánál le kell vonni az elmaradt keresetre eső nyugdíjjárulékot. A munkáltatónak az Mt. 62. §-án alapuló felelőssége vonatkozásában tehát a szóban levő kérdést jogszabály egyértelműen rendezi, és nem volna indokolt más számítási mód alkalmazása a károkozások említett körén kívül eső szerződésen kívüli károkozások tekintetében sem. Mindezekre figyelemmel tehát a baleseti járadék alapjául szolgáló átlagkereset meghatározásánál a keresetet — a szerződésen kívüli károkozások körében is — a nyugdíjjárulékkal csökkentett összegben kell figyelembe venni. 130