Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)

PK 22. szám A tulajdonos az általa lakott épület kisajátítása esetén nem tarthat igényt a házadó és a cserelakás bére között mutatkozó különbözetre. A házadómentesség, illetőleg házadókedvezmény azonban az épület értékét befolyásoló tényezők körében figyelembe vehető. A 33/1976. (IX. 5.) MT számú rendelet 26. §-ának c) pontja szerint a kisajátítással kapcsolatos költségként meg kell téríteni a kisajátított épületben levő lakás (nem lakás céljára szolgáló helyiség) és a cserelakás (cserehelyiség) bére közötti öt évi különbözetet. E jogszabály — a kimerítően felsorolt egyéb esetek mellett „egyéb hasonló igazolt költségek" megtérítéséről rendelkezik (26. § d) pont). A kisajátított épület után fizetett házadó és a cserelakás (cserehelyiség) bére közötti különbözet sem a tételesen felsorolt esetek, sem az „egyéb hasonló igazolt költségek" fogalma alá nem vonható. A jogszabály csak a bérlő részére biztosítja azt a jogot, hogy a kisajátított épületben volt lakása és a cserelakás bére között öt évi különbözetet igényelhesse. Ennek a rendelkezésnek az a célja, hogy a bérlő, aki a kisajátítás folytán veszti el korábbi bérleti jogát, ne legyen kénytelen átmenetileg a bérkülönbözetből eredő hátrányt viselni. A tulajdonos ilyen hátrányt nem szenved, mert a kisajátított épületért kapott pénzbeli kártalanítás és a cserelakás révén teljes kártalanításhoz jut. Ha cserelakásra nem tartana igényt és a kártalanítás összegét újabb lakóház szerzésére fordítaná, ilyen jellegű hátrányról nem lehetne szó, de nem tarthatna igényt az adó és a bérösszeg különbözetére akkor sem, ha maga létesítene bérleti jogviszonyt. Mindez azonban nem akadálya annak, hogy a bíróság a kisajátított épület teljes vagy részleges házadómentességét az épület értékét befolyásoló tényezők között ne értékelhesse. PK 23. szám Épület kisajátítása esetén a kártalanítási összeget akkor is beköltözhető állapot figyelembevételével kell megállapítani, ha a cserelakásra igényt nem tartó tulajdonos az épületben volt lakását vagy az ideiglenesen kapott cserelakást az ítélethozatalig nem tudja kiüríteni, de annak megfelelő határidőn belül történő kiürítésére kötelezettséget vállalt. Ilyen esetben a bíróság a kisajátítást kérőt arra kötelezi, hogy a beköltözhető és a lakott érték különbözetét helyezze bírósági letétbe és csak a lakott értéknek megfelelő kártalanítást fizesse ki a jogosultnak. Az ítéletben rendelkezni kell arról is, hogy a bírósági letétben levő összeget a jogosult a kisajátított épület kiürítése esetén felveheti, ha pedig a kiürítési kötelezettségének az ítéletben megállapított határidőn belül nem tesz eleget, a kisajátítást kérő megfelelő cserelakás biztosításának igazolása mellett a bírósági letétben levő összegnek a részére való visszautalását kérheti. Az 1976. évi 24. számú tvr. 10. §-ának (2) bekezdése szerint, ha a kisajátított épületben levő lakást, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiséget a tulajdonos hasz115