Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)

nálja, a kártalanítás megállapítása során forgalmi értékként a lakott értéket kell figyelembe venni. Ha azonban a tulajdonos részére nem kell cserelakást adni, a (3) bekezdés a) pontja értelmében a beköltözhető forgalmi értéket kell figyelembe venni. Előfordul, hogy a tulajdonos cserelakásra, illetőleg cserehelyiségre nem tart ugyan igényt, de a kisajátított épületben volt lakását, illetőleg egyéb helyiségét vagy a részére ideiglenesen adott cserelakást az ítélethozatal időpontjáig nem tudja kiüríteni. Ilyen ok lehet pl. az, hogy építés alatt álló házának beköltözhetősége elhúzódik. Minthogy ezekben az esetekben a tulajdonos részére cserelakást, illetőleg cserehelyiséget nem kell biztosítani, és a kisajátított épület, illetőleg az ideiglenesen adott cserelakás kiürítésének csak átmeneti akadálya van, nyilvánvaló, hogy a kártalanítási összeget a beköltözhető állapot figyelembevételével kell megállapítani. A tényleges helyzetnek megfelelően azonban a tulajdonos a teljes kártalanítási összegnek a részére való kifizetésére nem tarthat igényt, mert az esetben visszaélésre nyílna lehetőség. Ezért a bíróság akkor jár el helyesen, ha a kisajátítást kérőt arra kötelezi, hogy csak a lakott értéknek megfelelő kártalanítást fizesse ki a tulajdonosnak, a beköltözhető és a lakott érték különbözetét pedig helyezze bírósági letétbe. Ez a megoldás mind a tulajdonos, mind a kisajátítást kérő érdekeit megfelelően biztosítja. Emellett azonban rendelkezni kell az ítéletben a bírósági letétbe helyezett összeg kiutalásának feltételeiről is. E körben mindenekelőtt meg kell szabni a határidőt, amelyen belül a tulajdonosnak — kötelezettségvállalásához képest — a kisajátított épületet, illetőleg az ideiglenes cserelakást ki kell ürítenie. A határidőt a bíróságnak — a kiürítés időleges akadályának figyelembevételével — mindkét fél méltányos érdekeinek megfelelően kell meghatároznia. A bíróságnak rendelkeznie kell továbbá arról is, hogy ha a tulajdonos az említett határidőn belül a kisajátított épületet, illetőleg az ideiglenes cserelakást kiüríti és ezt igazolja, kérheti a bírósági letétbe helyezett összegnek a részére való kiutalását. Ha viszont az említett határidőn belül kiürítési kötelezettségnek nem tesz eleget, erre az esetre a kisajátítást kérőt az ítéletben fel kell jogosítani, hogy megfelelő cserelakás (cserehelyiség) biztosítása és ennek igazolása esetén a bírósági letétbe helyezett összegnek részére való visszautalását igényelhesse. PK 24. szám a) A haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan kisajátítása esetén — ha a tulajdonos pénzbeli kártalanításban részesül — a megszűnt haszonélvezeti jog értékét az eset összes körülményeinek gondos mérlegelésével kell meghatározni. Ennek során különösen figyelembe kell venni a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan jellegét, a haszonélvezeti jog gyakorlásának módját, a jogosult személyi körülményeit, a hasznosítás lehetőid