Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)

PK 17. szám Kisajátítás esetén az évelő növényzet értékét általában az együttes forgalmi értékben kell megállapítani. Külön tételként értékelni és az ettől függetlenül megállapított forgalmi értékhez hozzászámítani akkor indokolt, ha az évelő növényzet mennyisége és értéke a szokásosat jelentősen meghaladja. Ebben az esetben mezőgazdasági szakértő meghallgatására is szükség lehet. Az 1976. évi 24. számú törvényerejű rendelet 9. §-ának (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a beépített ingatlan értékét a telek (föld) és az épület (egyéb építmény) együttes értékére figyelemmel kell megállapítani. Vonatkozik ez a rendelkezés a (6) bekezdésben szabályozott arra az esetre is, ha az ingatlan értékének megállapítása során épületnek és egyéb építménynek nem minősülő létesítmény, továbbá évelő növényzet értékét is figyelembe kell venni. A növényzet külön tételként való értékelésére akkor van szükség, ha annak mennyisége és értéke a szokásos mértéket jelentősen meghaladja. Ha a kisajátított ingatlanon a szokásosat jelentős mértékben meghaladó növénytermesztést folytattak (pl. kertészetet) és ennek során telepítettek évelő növényzetet, az ingatlanforgalmi szakértő — szakértelme hiányában — rendszerint nem tud adni vagy nem is ad együttes értékelést, vagy a véleménye nem meggyőző, ilyenkor szükséges mezőgazdasági szakértő meghallgatása. Ebben az esetben az ingatlanforgalmi szakértőt olyan vélemény előterjesztésére kell felhívni, amelyben az ingatlant évelő növényzet nélkül értékeli és külön szakértői véleményt kell beszerezni az évelő növényzetre. Ilyen esetben sem szükségszerű az értékeknek mechanikus összeszámítása, a szakértők együttes vélemény előterjesztésére is felhívhatók. Egybehangzó vélemény hiányában pedig a bíróság a Pp. 182. §-ának (3) bekezdése és a Pp. 206. §-a alapján jár el. PK 18. szám A településfejlesztési hozzájárulást nem lehet a közmű létesítéséhez való hozzájárulásnak tekinteni. Az 1976. évi 24. számú tvr. (Tvr.) 9. §-ának (5) bekezdése szerint az ingatlan értékének megállapítása során annak közművesítettségét akkor kell figyelembe venni, ha a közművet a tulajdonos létesítette, annak költségeihez hozzájárult, vagy a közmű a tulajdonjog megszerzésének időpontjában már megvolt. A községfejlesztési hozzájárulás fizetése nem függ össze a közmű tényleges létesítésétől. Ezért a Tvr. 9. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából — eltérően a 18/1983. (X. 16.) ÉVM —PM számú együttes rendelet alapján fizetendő közműfejlesztési hozzájárulástól — nem lehet a közmű létesítéséhez való tulajdonosi hozzájárulásként értékelni. 112