Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)

PK 19. szám A kisajátított ingatlanért járó kártalanítás megállapításánál az ingatlanon meglevő, valamint az ingatlannal határos közterületen kiépített azt a közművet lehet figyelembe venni, amely az ingatlanra közvetlenül beköthető. A jelenleg hatályos kisajátítási szabályok — a korábbi jogszabállyal ellentétben — nem határozzák meg, hogy a kisajátított ingatlant mikor kell közmű nélkülinek, illetőleg részlegesen, teljesen vagy magas fokban közművesnek tekinteni. Nem szabályozzák azt sem, hogy a kártalanítás megállapításánál mely közműveket kell figyelembe venni és ezeknek milyen jelentőség tulajdonítható. Az 1976. évi 24. számú törvényerejű rendelet (Tvr.) 9. §-ának (5) bekezdése a közművesítettségről csak annyiban rendelkezik, hogy meghatározza azokat a feltételeket, amelyek megléte esetén a közművesítés figyelembe vehető. A kérdést részletesen szabályozó jogszabályi rendelkezések hiányában a kisajátított ingatlanért járó kártalanítás megállapításánál — a közművesítésnek a közfelfogásban kialakult fogalmával egyezően — azokat a közműveket kell figyelembe venni, amelyek az ingatlanon rendelkezésre állnak, vagy amelyeket az ingatlanra az azzal határos közterületrő' közvetlenül be lehet kötni. Ezek közül sem vehetők figyelembe azok, amelyek tekintetében a Tvr. 9. §-ának (5) bekezdésében meghatározott feltételek nem állnak fenn. PK 20. szám Kisajátítási kártalanításnál a beépítési lehetőség szempontjából az építési tilalom (korlátozás) csak az esetben hagyható figyelmen kívül, ha azt — akár az építésügyi hatóság útján, akár más módon — a kisajátítási cél megvalósítása érdekében rendelték el. A 33/1976. (IX. 5.) MT számú rendelet (R.) 14. §-ának (1) bekezdése szerint a beépítési tilalmat és korlátozást mint tényezőt figyelembe kell venni a kártalanítás megállapításánál, kivéve ha azt a kisajátítási cél megvalósítása érdekében rendelték el. A jogszabállyal (szabályzattal) megállapított övezeti besorolásnak is lehet a beépítésre, illetve ennek módjára, terjedelmére meghatározó hatása. Ezt az adottságot az ingatlanért járó kártalanítás megállapításánál — az egyéb tényezőkkel együttesen — mérlegelni kell, akár kedvezően, akár kedvezőtlenül hat az ingatlan értékére. Az építési tilalom, illetőleg korlátozás értékcsökkentő hatásának figyelmen kívül hagyására csak akkor van lehetőség, ha azt kifejezetten a kisajátítási cél megvalósítása érdekében rendelték el. Mivel a jogszabály nem tesz különbséget az építési tilalom (korlátozás) elrendelésének módja, illetőleg az elrendelő hatóság szempontjából, ez a körülmény a tilalom figyelmen kívül hagyásával is közömbös. A döntő szempont az, hogy a tilalmat a kisajátítási cél megvalósítása érdekében rendelték-e el. 113