Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)

Ha a lakott forgalmi érték ilyen módon sem deríthető fel, ennek a megállapításánál az ingatlan beköltözhető forgalmi értékéből kell kiindulni. Ebben az esetben azt. hogy a lakottság az ingatlan beköltözhető értékét mennyiben csökkenti, az ingatlanforgalomban kialakult szempontok és arányok alapján kell megállapítani. Ilyen szempont elsősorban a szükséges cserelakások száma, valamint az, hogy a tulajdonos, bérlő vagy más használó lakott-e az ingatlanban. Ha az ingatlanban a tulajdonos lakott, a forgalmi értéket emelő körülmény az, ha a tulajdonos a kisajátított lakásánál kisebb szobaszámú, alapterületű vagy alacsonyabb komfortfokozatú cserelakást kapott. A részére juttatott nagyobb szobaszámú, alapterületű vagy magasabb komfortfokozatú cserelakás a forgalmi értéket csökkenti, ebben az esetben viszont a kártalanítás megállapításánál figyelembe kell venni, ha a tulajdonos a nagyobb szobaszám, alapterület vagy magasabb komfortfokozat ellenértékéül lakáshasználatbavételi díjat fizet [2/1971. (II. 8.) Korm. sz. rend. 2. § (1) bek. és (3) bek. d) pontja]. Ha az ingatlanban bérlő lakott, az ingatlan forgalmi értékének megállapításánál figyelembe kell venni, hogy az ingatlan beköltözhetővé tételére milyen körülmények között és feltételek mellett kerülhet sor (a bérlő személyes körülményei, a bérlet időtartama, a cserelakások száma, minősége stb.). A bérlő — ha a bérleti jogviszonya úgy szűnik meg, hogy az elhelyezéséről a tulajdonos köteles gondoskodni — a tulajdonossal szemben a bérelt lakásával azonos szobaszámú, de a lakásigénye mértékének a felső határát meg nem haladó és egyéb szempontból is megfelelő cserelakásra tarthat igényt. Ebből következik, hogy ha a bérlő a kisajátítás során az ingatlan beköltözhetővé tételéhez szükséges megfelelő cserelakásnál jobb, nagyobb lakást kap, illetőleg igényjogosultsága mértékénél kisebb lakást fogad el, ez már nem a tulajdonosra tartozó kérdés. A tulajdonos ennek sem az előnyét nem élvezheti, sem a hátrányát nem köteles viselni. A lakott ingatlan forgalmi értékének a megállapítása szempontjából jelentősége van annak is, hogy a lakás használója érvényes jogcímen vagy jogcím nélkül lakik-e a lakásban. A jóhiszemű jogcím nélküli lakáshasználó részére biztosított cserelakás a forgalmi értéket általában csak abban az esetben csökkenti, ha a használó elhelyezése a tulajdonos kötelessége volt. A rosszhiszemű jogcím nélküli lakáshasználat a forgalmi értéket rendszerint nem befolyásolja. A körülményekhez képest a forgalmi érték szempontjából jelentősége lehet a telek és az épület arányának (pl. nagy és értékes telken elavult, kis épület áll vagy fordítva), valamint annak is, ha a telken a lakóházon kívül nem lakás céljára szolgáló, jelentősebb értékű más építmény (raktár, üvegház stb.) is van, és a használó ezeket a cserehelyiségre való igény nélkül adja át. A kifejtett fontosabb szempontokon felül a lakott ingatlan forgalmi értékét egyéb körülmények is befolyásolhatják. Ezeket nem lehet kimerítően felsorolni. Általában az állapítható meg, hogy a forgalmi érték meghatározásánál minden olyan tényezőt figyelembe kell venni, amelyet a forgalmi életben az ügyletkötő felek is figyelembe vesznek. 111