Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 9. kötet, 1983. január - 1986. december (Budapest, 1988)

leges eltiltás hatálya alatt. Már ez okból is, de egyébként sincs akadálya a járművezetéstől való végleges hatályú eltiltás alkalmazásának. A Btk 96. §-a szerint az azonos tartalmú, tehát ugyanolyan mellékbüntetések közül — a törvényi kivételektől eltekintve — azt kell végrehajtani, amelyik az elítéltre hátrányosabb. Az ismételt végleges hatályú eltiltás esetében ez a rendelkezés azt jelenti, hogy a Btk 57. §-a (3) bekezdésében a végleges hatályú eltiltás alóli mentesítés kérésére biztosított 10 év várakozási idő később következik be. Nyilvánvaló, hogy e törvényi rendelkezés miatt az utóbb alkalmazott végleges hatályú eltiltást kell az elítéltre hátrányosabbnak tekinteni, miért is nem lehet arról beszélni, hogy az ismételten kiszabott ez a mellékbüntetés teljesen céltalan joghátrány lenne. (Szombathelyi Megyei Bíróság Bf. 266/1983. sz.) (2581 1984.) 9878. A járművezetéstől eltiltás terjedelmének téves megállapítása. A városi bíróság az I. r. terhelt bűnösségét ittas járművezetés vétségében, míg a II. r. terhelt bűnösségét járművezetés tiltott átengedésének vétségében állapította meg. Ezért az I. r. terheltet pénzbüntetésre és a „B" kategóriájú járművek vezetésétől 1 évi eltiltásra; a II. r. terheltet pénzbüntetésre és az „A", „C" kategóriába tartozó járművek vezetésétől 1 évi eltiltásra ítélte. Az ítéleti tényállás lényege szerint a II. r. terhelt eddig 4 esetben volt büntetve, legutóbb halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt, de az elítéléshez fűződő hátrányos következmények alól már mentesült. Az I. r. és a II. r. terheltek sógorok. A II. r. terhelt felkereste a tulajdonában levő személygépkocsijával az I. r. terheltet. Takarítási és karbantartási munkákat végeztek. Munka közben, majd annak befejezése után mindketten szeszes italt fogyasztottak. Később abban állapodtak meg, hogy a II. r. terhelt gépkocsijával a mintegy 3 km-re levő határba mennek dúvadra vadászni. Elhatározásuknak megfelelően beültek a II. r. terhelt gépkocsijába és elindultak. Az autót az I. r. terhelt vezette, mert a vezetést a II. r. terhelt — noha tudta, hogy a sógora is szeszes italt fogyasztott — neki átengedte. Útközben a rendőrjárőr igazoltatta őket. A rendőri intézkedés során megállapítást nyert, hogy az I. r. terhelt az adott járműkategóriára érvényes vezetői engedéllyel nem rendelkezik, és vérében 1,92 ezrelék alkoholkoncentráció van, tehát szeszes italtól közepes fokban befolyásolt állapotban vezette a gépkocsit. A II. r. terhelt arról nem tudott, hogy a sógora a „B" kategóriába tartozó járművek vezetésére érvényes vezetői engedéllyel nem rendelkezik. A jogerős ítélet ellen a II. r. terhelt terhére a járművezetéstől eltiltás körének törvénysértő meghatározása miatt emelt törvényességi óvás alapos. A járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés differenciálására ad lehetőséget a Btk 58. §-ának (2) bekezdése, amely szerint a járművezetéstől eltiltás meghatározott fajtájú járműre is vonatkozhat. A bíróság tehát korlátozhatja a mellékbüntetés hatókörét a közlekedés egyes ágazataira és ezeken belül egyes járműkategóriákra és járműfajtákra. E rendelkezés célja, hogy a mellékbüntetés alkalmazása a büntetés célján túlmenő hátrányt ne okozzon, és az elkövető ne tiltassék el mindennemű jármű vezetésétől, ha csak bizonyos jármű vezetésével kapcsolatban jelent veszélyt a közlekedés biztonságára. Mint azt a Legfelsőbb Bíróság a járművezetéstől eltiltásról szóló BK 107. számú állásfoglalásában már kifejtette: a járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés hatókörének korlátozásánál elsősorban az elkövetett bűncselekmény jellegét, tárgyi súlyát és az elkövető személyiségét kell a vizsgálódás körébe vonni. 80