Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 9. kötet, 1983. január - 1986. december (Budapest, 1988)

Ezen körülmények együttes értékelése alapján kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy az elkövető valóban csak meghatározott jármű vezetésével kapcsolatosan szegi-e meg a közlekedési szabályokat és van-e alap annak a feltételezésére, hogy más jármű vezetése közben szabályosan közlekedik. Általános alapelvként fejtette ki továbbá a Legfelsőbb Bíróság, hogy az eltiltott személy olyan járművet ne vezessen, amellyel kapcsolatban a tilalmazott magatartást tanúsította, a bűncselekményt elkövette. Ellenkező esetben ugyanis a mellékbüntetés formálissá válik, az elítéltre tényleges hátrányt nem jelent, és ekként a büntetési célok elérésére nem alkalmas. Az általános elv keretei még méltányossági szempontok alapján sem léphetők túl. Az adott esetben a terhelt közlekedési előélete nem kifogástalan, ugyanis korábban halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt vonták felelősségre. A jelenlegi bűncselekmény elkövetésekor is a közúti közlekedés egyik fontos szabályát sértette meg. így elengedhetetlen vele szemben a járművezetéstől eltiltás alkalmazása, és nincs indok a mellékbüntetés hatókörének korlátozására sem. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a II. r. terheltet a közúti járművezetéstől tiltotta el, mellőzve annak egyes járműkategóriákra történő korlátozását. (B. törv. IV. 231/1985. sz.) (369/1985.) 9879. A segédmotoros kerékpárral közlekedési bűncselekményt megvalósító elkövetőt a bűncselekmény súlyától függően a segédmotoros kerékpár vezetésétől vagy pedig a közúti járművezetéstől célszerű eltiltani. A katonai bíróság a sorkatona terheltet ittas járművezetés vétsége miatt — önálló büntetésül — 1 év 1 hónapi ,,A" kategóriájú járművek vezetésétől eltiltásra ítélte. A tényállás szerint az alakulatától szabadságon levő terhelt közepes-súlyos fok határán levő alkoholos befolyásoltság állapotában közlekedett a község belterületén segédmotoros kerékpárjával. Az egyik útkereszteződésben jobbra akart kanyarodni, ittassága miatt azonban a sebességét nem megfelelően választotta meg, ezért járművével az úttestről lesodródott és felborult. A baleset során a terhelt nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. A terhelt járművezetői engedélyt ez ideig nem szerzett, csupán segédmotoros kerékpár vezetésére jogosító igazolvánnyal rendelkezik. A katonai bíróság első fokon jogerőre emelkedett ítélete ellen — a terhelt terhére — a büntetés törvénysértő volta miatt, önálló büntetésként közúti járművezetéstől eltiltás kiszabása végett emelt törvényességi óvás alapos. A 2/1980. (VII. 31.) BM sz. rendelettel módosított 1/1971. (I. 10.) BM sz. rendelet 2. §-ának k) pontja szerint segédmotoros kerékpárt bármely járműkategóriára érvényes vezetői engedéllyel vagy pedig segédmotoros kerékpárra szóló vezetői igazolvánnyal szabad vezetni a közúti forgalomban. Ebből az következik, hogy azt az elkövetőt, aki segédmotoros kerékpárral valósít meg közlekedési bűncselekményt, a megvalósított bűncselekmény súlyának megfelelően, a közúti járművezetéstől vagy a segédmotoros kerékpár vezetésétől lehet eltiltani. Az adott esetben a terhelt járművezetői engedélyt ez ideig nem szerzett, kizárólag segédmotoros kerékpárra szóló vezetői igazolvánnyal rendelkezik. így pedig az „A" kategóriájú járművek vezetésétől történt eltiltása ellenére a segédmotoros kerékpár vezetői igazolványa birtokában továbbra is vezetheti azt a járművet, amellyel a bűncselekményt megvalósította, és az „A" kategóriájú járművek kivételével bármely kategóriájú járműre nézve szerezhet vezetői engedélyt. A járművezetéstől eltiltás célja, hogy a közlekedésben résztvevők testi épsége, 81