Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 9. kötet, 1983. január - 1986. december (Budapest, 1988)

elkövetőnél nyilvánvalóan irreális annak feltételezése, hogy csupán bizonyos járművek vezetése esetén jelent potenciális veszélyt a közlekedésre. Viszont indokolt lehet a járművezetéstől eltiltás hatókörének korlátozása azoknál a hivatásos gépkocsivezetőknél, akik szolgálatukat kifogástalanul látják el, és pihenő idejükben saját — más kategóriába tartozó — járművükkel követnek el közlekedési bűncselekményt. A gyakorlati tapasztalatok szerint ugyanis az esetek igen nagy számában a hivatásos járművezetőket munkájuk közben nemcsak a KRESZ előírásai, de a rájuk bízott feladat hibátlan ellátásának igénye, a munkahelyi kötöttségek betartása, a hivatásukból folyó felelősség is a közlekedési szabályok maradéktalan betartására készíti. Saját járműveik vezetése közben azonban e késztetések hiányoznak, és könnyebben válnak szabályszegővé. Helyes tehát a bírósági gyakorlatban egyre inkább érvényesülő az a szemlélet, amely a hivatásos gépkocsivezetők esetében különbséget tesz az eltiltás hatóköre tekintetében attól függően is, hogy a bűncselekmény milyen jármű vezetése közben valósult meg. Szükséges lehet a kategorizálás akkor is, ha a gépjárművel közlekedési bűncselekményt elkövető pl. mezőgazdasági foglalkozását lassú jármű vagy állati erővel vont jármű használatával képes ellátni. Ugyanígy indokoltnak kell tekinteni az eltiltás korlátozását olyan járművek vezetőivel kapcsolatban is, akik az egyes közlekedési ágazatokhoz, illetve járműfajtákhoz tartozó jármű vezetésére vonatkozó speciális szabályokat megszegve követnek el bűncselekményt. Mindenkor indokolt az eltiltás körének vizsgálata a segédmotoros kerékpárral elkövetett bűncselekmény esetén. Ilyenkor azt kell meggondolni, hogy a tömegénél, sebességénél fogva viszonylag kisebb veszélyű gépi meghajtású járművel okozott bűncselekmény miatt — a vezetői jogosítvány terjedelmétől függetlenül — elégséges-e csupán a segédmotoros kerékpár vezetésétől való eltiltás. Amennyiben a bíróság e kérdést igenlően dönti el, úgy az eltiltást kizárólag erre a fajtájú járműre is korlátozhatja. 2. Továbbá általánosítható alapelv, hogy az eltiltott személy olyan járművet ne vezessen, amelyikkel a tilalmazott magatartást tanúsította és a bűncselekményt elkövette. Ellenkező esetben ugyanis a mellékbüntetés formális, az elítéltre tényleges hátrányt nem jelent, és ekként a büntetés céljának elérésére sem alkalmas. Aki tehergépkocsival vagy autóbusszal követ el olyan bűncselekményt, amely a mellékbüntetés kiszabását indokolja, azt úgy kell eltiltani, hogy e járműveket ne vezethesse és méltányossági szempontból sem korlátozható az eltiltás személygépkocsi vezetésére. Aki segédmotoros kerékpárral súlyosabb megítélésű bűncselekményt követ el, azt — függetlenül attól, hogy a jogosítványa milyen járműkategóriára szól — „a járművezetéstől" vagy „a közúti járművezetéstől" kell eltiltani. Segédmotoros kerékpárt ugyanis bármely járműkategóriára érvényes vezetői engedéllyel, vagy segédmotoros kerékpárra szóló vezetői igazolvánnyal szabad vezetni. Ugyanez a helyzet a lassú járművek vagy állati erővel vont járművek vezetésétől való eltiltás esetén is. IV. A Btk 88. §-a szerint a járművezetéstől eltiltás alkalmazható főbüntetés helyett önálló büntetésként, ha a bűncselekmény büntetési tétele 2 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb. Elvileg tehát a Btk. 187. §-ának (1) bekezdése szerinti közúti baleset gondatlan okozásának vétsége, a 188. §-ának (1) bekezdése szerinti ittas járművezetés vétsége, a 189. §-ának (1) bekezdésében meghatározott járművezetés tiltott átengedésének és a 190. §-a szerinti cserbenhagyás vétségének tekintetében felmerülhet az önálló mellékbüntetés alkalmazása. A törvény azonban erre csak kivételes esetben ad lehetőséget, ha a bűncselekménynek mind tárgyi, mind alanyi oldala csekélyebb társadalomra veszélyességre utal, és a büntetés célja úgy is elérhető. 77