Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 9. kötet, 1983. január - 1986. december (Budapest, 1988)

Az ítélkezési tapasztalatok szerint a bíróságok a kivételes alkalmazási lehetőséget megszorítóan értelmezik, és ezért a Btk-nak ez az intézménye az indokoltnál is ritkábban érvényesül. A járművezetéstől eltiltás önálló büntetésként általában akkor alkalmazható, amikor a mellékbüntetés alkalmazásának a feltételei és indokai fennállanának, de szabadságvesztés vagy más főbüntetés kiszabása szükségtelen, pl. a személyi körülményekre tekintettel túlzott hátrányt jelentene, viszont a társadalom védelme az elkövetőnek mint járművezetőnek a közlekedésből való kivonását indokolja, amikor tehát arra lehet következtetni hogy a járművezetéstől eltiltás önmagában is hatásosan szolgálja a büntetéskiszabási célokat. A járművezetéstől eltiltás önálló büntetésként alkalmazásával megfelelően érvényesíthető az a differenciálási követelmény, hogy a közlekedésben résztvevők testi épsége, élete, biztonsága megfelelő védelemben részesüljön, és a büntetésben kifejeződő joghátrány arányosan igazodjék az elkövető személyi körülményeihez. Az alkalmazás feltételeinek a vizsgálatánál — az I. alatt kifejtetteken túlmenően — tehát annak van jelentősége, hogy a 2 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő közlekedési bűncselekmények elkövetőivel szemben a járművezetéstől eltiltás mint önálló büntetés alkalmazása szükséges és egyben elegendő-e, illetve a megvalósított bűncselekmény jellegéhez és az elkövető személyi adottságaihoz képest ez tekinthető-e a legcélravezetőbb büntetésnek. A járművezetéstől eltiltás önálló büntetésként alkalmazása ugyancsak végleges hatályú vagy határozott ideig tartó lehet. Az eltiltás érvényesülési körét a bíróság a Btk 58. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, a közlekedés egyes ágazataira vagy egyes járműkategóriára, illetve járműfajtára korlátozhatja. 9876. Nincs helye járművezetéstől eltiltás kiszabásának, ha a gondatlan szabályszegés kisebb fokú és a kifogástalan életvitelű terheltnek a közlekedésben való eddigi részvétele arra utal, hogy jövőbeni magatartása a forgalom rendjét és biztonságát nem veszélyezteti. A járásbíróság a vádirat és tárgyalás kitűzése nélkül bíróság elé állítással folytatott eljárásban meghozott ítéletével a terheltet közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt havi 20%-os bércsökkentés mellett letöltendő 7 hónapi javító-nevelő munkára és 1 évre a járművezetéstől eltiltásra ítélte. A megállapított tényállás szerint a terhelt a délelőtti órákban az országúton vezette a tulajdonában levő személygépkocsit, amikor megcsúszás miatt elvesztette uralmát a jármű felett és a jobb oldali árokba borult. A baleset során a gépkocsiban a terhelt édesanyja, 2 hónapi gyógytartamú borda- és kulcscsonttörést, míg a nővére 6 hónapi gyógytartamú alkar- és szegycsonttörést szenvedett. A balesetet a terhelt a KRESZ 25. §-a (1) bekezdésében foglalt szabály megszegésével okozta, mert a jeges felületű úton a jármű sebességét helytelenül választotta meg. A járművezetéstől eltiltás mellékbüntetést kimondó rendelkezés törvénysértő volta miatt a terhelt javára emelt törvényességi óvás alapos. Az iratok tartalma szerint a terhelt közlekedési előélete, egész életvitele, munkahelyi magatartása kifogástalan. A baleset során a terhelt legközelebbi hozzátartozói szenvedtek súlyos sérüléseket, a terheltet jelentős anyagi kár érte, és az iratoknál található igazolás szerint az adott munkája végzéséhez gépjármű használatára nagy szüksége van. A terhelt közlekedési magatartása nem minősíthető súlyosan felróhatónak, a sza78