Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 9. kötet, 1983. január - 1986. december (Budapest, 1988)

Jelentősen értékelendő a vádlott terhére az, hogy orvosi foglalkozásával visszaélve követte el a cselekményt, amely egyben annak társadalomra veszélyességét is erősen emeli. Ezzel szemben a vádlott javára enyhítő körülményként büntetlen előélete és kiskorú gyermekes családos állapota jöhet figyelembe. E körülmények összevetése alapján leszögezhető, hogy az enyhítő rendelkezés alkalmazására nincs lehetőség, ezért a megyei bíróság a cselekmény súlya, és a bűnösségi körülmények figyelembevételével 4 hónapi szabadságvesztésben határozta meg a főbüntetést. A vádlott javára figyelembe vehető körülmények azonban lehetőséget adnak a végrehajtás felfüggesztésére, ezért a megyei bíróság a szabadságvesztés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Tévedett a járásbíróság, amikor nem alkalmazott a vádlottal szemben foglalkozástól eltiltás mellékbüntetést. A vádlott a bűncselekményt foglalkozásának felhasználásával szándékosan követte el. Téves az elsőfokú bíróságnak az az érvelése, hogy — mivel az orvosetikai bizottság előtt is folyamatban van eljárás — nem szükséges a mellékbüntetés alkalmazása, a fenti szerv előtti eljárásban ugyanis mód van annak megoldására, hogy a vádlott foglalkozását ne gyakorolja. Mivel a foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés, a bűncselekmény elkövetése miatt alkalmazandó joghátrány, ennek szükségességében a bíróság kötelessége a döntés, s ezt nem háríthatja át más szervre. A bűncselekmény elkövetése nem kizárólag a vádlott sportorvosi tevékenységével hozható összefüggésbe, a vádlott általában az orvosi foglalkozás szabályait szegte meg, ennek megfelelően a megyei bíróság a Btk 56. §-ának b) pontja alapján a vádlottat mellékbüntetésként 2 évre az orvosi foglalkozástól eltiltásra ítélte. (Győri Megyei Bíróság Bf. 193/1982. sz.) (100/1983.) 9870. A vasúti járművezetéstől eltiltás téves kimondása a vonatkísérői foglalkozástól eltiltás helyett. A járásbíróság a II. r. terheltet vasúti közlekedés súlyos testi sértést okozó gondatlan veszélyeztetésének vétsége és különösen nagy kárt okozó, gondatlanságból elkövetett rongálás vétsége miatt halmazati büntetésül 7 hónapi — végrehajtásában 1 évi próbaidőre felfüggesztett — szabadságvesztésre, 3000 forint pénzmellékbüntetésre és a vasúti járművezetéstől 1 évi eltiltásra ítélte. Az I. r. terhelt mint mozdonyvezető, a II. r. terhelt pedig mint vontatási vonatkísérő teljesített szolgálatot a vasúti szerelvényen. A helység elhagyása után nagyfokú figyelmetlenségük folytán a 66. és 68. sz. térközjelző piros jelzési képét nem figyelték meg. Ebben az időben az előttük haladó vonatszerelvény a 68. sz. térközjelző piros jelzésénél megállt, majd a szabályoknak megfelelő két percnyi várakozás után megindult. A terheltek az előttük haladó szerelvényt már csak akkor vették észre, amikor 50-60 méterre megközelítették. Az I. r. terhelt ekkor gyorsfékezést alkalmazott, de az már nem volt alkalmas a 60 km/óra haladási sebesség csökkentésére, és ezért a két szerelvény összeütközött. A II. r. terheltnek a vasúti járművezetéstől eltiltása miatt emelt törvényességi óvás alapos. A II. r. terhelt az említett alkalommal a vonaton vontatási vonatkísérőként teljesített szolgálatot, így a bűncselekményt nem a járművezetés szabályainak, hanem a foglalkozása szabályainak megszegésével követte el. Ezért a járásbíróság a Btk 58. §-ának téves alkalmazásával tiltotta el mellékbüntetésként a terheltet a vasúti jármű vezetésétől. 68