Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 9. kötet, 1983. január - 1986. december (Budapest, 1988)

A foglalkozási szabályszegés tényére tekintettel a II. r. terheltet a Btk 56. §-ának a) pontja alapján a vonatkísérői foglalkozástól kellett volna eltiltani. A Legfelsőbb Bíróság ezért a II. r. terheltet mellékbüntetésként 1 évi időtartamra a vonatkísérői foglalkozástól tiltotta el. (B. törv. IV. 1089/1982. sz.) (6/1984.) 9871. I. Vesztegetés vétsége esetén főbüntetés helyett a kereskedői foglalkozástól eltiltás önálló alkalmazása. II. Vagyoni előny értéke megfizetésére kötelezésnek helye van próbára bocsátás alkalmazása esetén is. A városi bíróság a vádlottat vesztegetés vétsége miatt 1 év időtartamra próbára bocsátotta. A megállapított tényállás szerint a délelőtti órákban a vásárló felkereste a vállalat mintaboltját, mert motorfűrészt kívánt vásárolni. Az üzlet ez alkalommal rendelkezett egy ilyen árucikkel. A vádlott — aki az üzleti tevékenység körében önálló intézkedésre jogosult volt — a vásárlóként megjelent személlyel azt közölte, hogy az általa kért árucikket már más személy részére elígérte. Egyidejűleg arra kérte, hogy a kora délutáni időpontban térjen vissza, és meglátja, hogy mit tud tenni a vásárló érdekében. A vádlott annak ellenére, hogy ismeretében volt annak, hogy az 1/1972. (II. 10.) BkM sz. rendelet alapján a vásárlóktól megrendelés elfogadása esetén az üzletben rendszeresített előjegyzési naplóba kell a megrendelést bejegyezni, azt elmulasztotta, ennek ellenére tette meg ilyen tartalmú közlését a vásárlóhoz. A vevő még ezen a napon, 14 óra körüli időben ismét felkereste a bolt vezetőjét, azért, hogy a gépet megvásárolja. A vádlott ekkor is elzárkózott a gép kiadásától, amely magatartását látva a vásárló olyan kijelentést tett a vádlotthoz, hogy ha a gépet megkaphatja, „nem lesz hálátlan". A vádlott ekkor arra kérte a vevőt, hogy 16 óra körül — tehát közvetlenül a zárórát megelőzően — menjen vissza, és akkor a gépet megkaphatja. A vevő a boltból eltávozott, majd a Népi Ellenőrzési Bizottságnál panaszt tett. Ezt követően a megbeszélt időpontban a boltba visszament, de útközben az 500 forintos bankjegy számát feljegyezte. Miután az üzletbe a vevő visszatért, a vádlott a gépet leszámlázta, és a vevő annak ellenértékét a pénztárnál kifizette. Rövidebb várakozást követően az eladók az irodába küldték, hogy a gépet ott a vádlottól átveheti. A vevő az irodában olyan kérdést tett fel a vádlottnak, hogy ilyen esetekben mennyivel tartoznak, mire a vádlott azt válaszolta: „Egy ötös megfelel magának?" Ekkor a vásárló a megjelölt 500 forintos bankjegyet az iroda asztalára tette. A vádlott a pénzt eltette. Az elsőfokú bíróság azzal az indokolással, hogy a Btk 70. §-ának (2) bekezdésében írt törvényi rendelkezés a próbára bocsátás — mint intézkedés — mellett a jogtalan vagyoni előny helyébe lépő érték megfizetésére való kötelezést nem teszi lehetővé, az 500 forint megfizetésére kötelezést mellőzte. A megyei bíróság a városi bíróság végzését megváltoztatta, a vádlott bűnösségét állami szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által elkövetett vesztegetés vétségében megállapította, s ezért főbüntetés helyett önálló büntetésként a kereskedői foglalkozástól 1 (egy) évi eltiltásra ítélte. Kötelezte 500 forint vagyoni előnynek az állam részére történő megfizetésére. A cselekmény jogi értékelése helyes. A bírói gyakorlat egységes abban, hogy a már befejezett ügylethez kapcsolódó jogtalan előny elfogadásával is megvalósul a bűncselekmény. Az elsőfokú bíróság tévedett, amikor a bűnösségi körülményekből arra vont követ69