Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 9. kötet, 1983. január - 1986. december (Budapest, 1988)

A cselekmény jogi minősítése törvényes. Az irányadónak elfogadott tényállás szerint ugyanis a vádlott erkölcsileg menthető okból került olyan magas fokú — nem kóros — indulati állapotba, melynek következtében tudata elhomályosult, és ezáltal a megfontolás szokásos mértékének a megtartása számára lehetetlenné vált. A kiszabott szabadságvesztés mértéke nem eltúlzott. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a vádlottat mellékbüntetésül a közügyek gyakorlásától eltiltotta, az ítéleti indokolás azonban — mely szerint a bírói gyakorlattól eltérően alkalmazta a mellékbüntetést — pontatlan. A Legfelsőbb Bíróság 15. sz. Irányelvének IV/9. pontjában kifejtettek szerint az élet elleni szándékos bűncselekmények elkövetői általában érdemtelenek a közügyekben részvételre. Minthogy az erős felindulásban elkövetett emberölés társadalomra veszélyessége szorosan az elkövetési magatartáshoz kapcsolódik, ilyen minősítés esetén alapos személyiségvizsgálat, illetőleg a méltányolható ok erkölcsi menthetőségének a foka és jellege alapján kell állást foglalni a közügyektől eltiltás szükségessége kérdésében. A vádlott eddigi életvitele és az erőszakos jellegű bűncselekmények elkövetése miatti többszöri elítélése a személyében rejlő társadalomra veszélyesség nagyobb fokát mutatja, ezért a közügyek gyakorlására a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint is méltatlan. (Legf. Bír. Bf. I. 663/1984. sz.) (474/1984.) A foglalkozástól eltiltás 56-57. § 9869. Foglalkozástól eltiltás nem mellőzhető azon az alapon, hogy a terhelttel szemben — az elbírált cselekmény miatt — az orvosetikai bizottság előtt is eljárás van folyamatban. Az elsőfokú bíróság a vádlottat szeméremsértés vétsége miatt 50 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, az egy napi tétel összegét 140 forintban állapította meg. Az irányadó tényállás szerint a vádlott mint az egyik sportegyesület függetlenített vezető sportorvosa ellátta a szakközépiskola testnevelési szakos tanulóival kapcsolatos orvosi feladatokat is. B. M. szakközépiskolai tanuló több alkalommal is jelentkezett a vádlottnál kezelésre, s felkereste őt egy olyan alkalommal is, amikor a vádlott a rendelőben egyedül tartózkodott. A vizsgálat befejezése után a vádlott a tanuló mellét megfogta. B. M. ekkor a vádlott kezét ellökte magától. A vádlott ezt követően arra kérte, nézze végig, amint ő a rendelővel szomszédos helyiségben önkielégítést végez. Ezt követően B. M. a rendelő és a mosdó közötti ajtóba állt, a vádlott pedig a mosdóhoz ment, elővette nemi szervét, és azt nemi vágyának kielégítése végett húzogatn kezdte. Ezt látva B. M. a helyiségből el akart távozni, de a vádlott a mosdóból kijött és arra igyekezett B. M-et rábeszélni, hogy ne menjen el. A vádlottat korábban a helyi sportegyesület elnökhelyettese — a szakközépiskola tanulólányainak bejelentése folytán — az orvosi vizsgálatokkal összeférhetetlen magatartása és a lányokhoz indokolatlanul intézett, a nemi élettel kapcsolatos kérdései miatt figyelmeztetésben részesítette. A cselekményre a törvény 1 évig terjedő szabadságvesztés büntetést ír elő. Ennél enyhébb nemű büntetés kiszabására csak az enyhítő rendelkezés alkalmazásával van lehetőség. 67