Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

A pénzbüntetés napi tételeinek száma elsősorban a bűncselekmény súlyát hivatott kifejezésre juttatni. A bíróság azonban ezt a körülményt nem vette kellően figyelembe. A terhelt az iratokból megállapíthatóan mintegy 90—100 km-es sebességgel vezette a járművét és az adott forgalmi viszonyok között megzavarodva, mintegy 37 méteres féknyom hátrahagyása után ütötte el hátulról az út jobb szélén szabályosan közlekedő kerékpárost. A baleseti helyzet ismeretében megállapítható: kizárólag a véletlenen múlt, hogy súlyosabb eredmény nem következett be. Bár a vádbeli időben a terhelt által alkalmazott sebesség még nem volt tiltott, és valójában a sebesség megválasztásának helytelen voltáról van csak szó, a terhelt gondatlansága mégis magasabb fokú volt. Ugyancsak nem hagyható figyelmen kívül a kialakult veszélyhelyzet rendkívül jelentős volta. A cselekmény súlya tehát nem kapott megfelelő értékelést a büntetés kiszabásánál, és az eljárt bíróság törvényt sértett, amikor a pénzbüntetés keretében mindössze 35 napi tételt állapított meg. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Be 290. §-ának (1) bekezdése értelmében megállapította, hogy a határozat a büntetést kiszabó részében törvénysértő, ezért azt hatályon kívül helyezte és a cselekmény tárgyi súlyát alapul véve 60 napi tételnek megfelelő pénzbüntetést alkalmazott. (B. törv. V. 1081/1979. sz.) (69/1980.) 8562. Törvénysértő a pénzbüntetés kiszabására vonatkozó rendelkezés, ha a bíróság az egyéniesítés figyelmen kívül hagyásával, valamint a jövedelmi és személyi viszonyok szem előtt tartása nélkül valamennyi terhelttel szemben azonos, a törvényben foglalt legalacsonyabb összegben határozza meg az egy napi tételnek megfelelő összeget. A járásbíróság mindhárom terhelt bűnösségét társtettesként elkövetett adócsalás vétségében állapította meg és ezért az I. r. terheltet 120 napi tétel; a II. r. terheltet 100 napi tétel és a III. r. terheltet 80 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, az egy napi tétel összegét mindhárom terhelt tekintetében 50 forintban állapította meg. A megállapított tényállás lényege a következő. Az I. r. terhelt kárszakértő, havi 2850 forint a fizetése, feleségének 2500 forint a havi keresete, két kiskorú gyermekük eltartásáról gondoskodnak, családi ház és személygépkocsi vagyonnal rendelkeznek, havi 1180 forint OTP-kölcsön törlesztést fizetnek, ezenkívül havi 500 forinttal rendszeresen hozzájárulnak a terhelt apósa tartásához. A II. r. terhelt tűzrendészeti és munkavédelmi előadó, havi keresete 3895 forint, míg a felesége 2500 forint havi keresettel rendelkezik, egy kiskorú gyermekük eltartásáról gondoskodnak, félkész családi ház és személygépkocsi vagyonuk van, havi 780 forint OTP-kölcsön törlesztést fizetnek. A III. r. terhelt boltvezetőhelyettes az ÁFÉSZ alkalmazásában, havi átlagkeresete 6014 forint, házastársa havi keresete 5400 forint, két kiskorú gyermekük tartásáról gondoskodnak, családi ház és személygépkocsi vagyonuk van, havi 450 forint OTP-kölcsön törlesztést fizetnek. A III. r. terhelt az ingatlanából eladott 340 négyszögöl szántóterületet az I. r. és a II. r. terheltnek, négyszögölenként 400 forintért, összesen 136 000 forintért, de a megyei illetékhivatalhoz benyújtott szerződésben az I. r. terhelt kezdeményezésére a vagyonátruházási illeték csökkentése érdekében 93