Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

emelkedését követően, de a javító-nevelő munka végrehajtását megelőzően nem állt az ítéletben kijelölt munkahelyen munkaviszonyban. A fenti indokok alapján a törvény céljából és a jogszabály említett rendelkezéseiből az a helyes következtetés vonható le, hogy ha a javító-nevelő munkára ítélt a határozat jogerőre emelkedésének időpontjában a határozatban kijelölt munkahelyen nem állt munkaviszonyban vagy más természetű munkát végzett: a büntetésvégrehajtási bíró a törvényben meghatározott eljárás lefolytatása után a javító-nevelő munka végrehajtására más munkahelyet vagy munkát jelöl ki. 2. A bíróság a javító-nevelő munka alkalmazásakor köteles felderíteni, vizsgálni és értékelni a terhelt életvitelét, a munkához való viszonyát, munkaviszonyának jellegét és ezeknek a körülményeknek az együttes vizsgálata alapján kell eldönteni, hogy a javító-nevelő munka alkalmazása alkalmas-e a büntetés céljának a megvalósítására. Ha a bíróság nem derítette fel azokat a tényeket, amelyek az adott ügyben megalapozzák a javító-nevelő munka — mint büntetési nem — alkalmazását, ezáltal a határozat megalapozatlanná válik, mely csak törvényességi óvás útján küszöbölhető ki. 8558. II. A javító-nevelő munkára korábbi elítélés akkor sem alapozza meg a visszaesés megállapítását, ha ezt a büntetést utóbb szabadságvesztésre változtatták át. (183/1981.) Részletesen: Btk 316. §-nál. 8559. A javító-nevelő munka alkalmazása törvénysértő, ha a bíróság nem tisztázza a terhelt munkaképességét, egészségi állapotát és figyelmen kívül hagyja, hogy a büntető eljárás során a terheltet rokkantsága miatt nyugállományba helyezték. (261/1981.) Részletesen: Be 239. §-nál. 8560. A javító-nevelő munka hátralevő részének szabadságvesztésre átváltoztatása azzal az elítélttel szemben, aki többszörös igazolatlan mulasztásával a munkafegyelmet súlyosan megsértette. (225/1982.) Részletesen: Be 366. §-nál. A pénzbüntetés 51—52. § 8561. Törvénysértő a pénzbüntetés napi tételei számának olyan mértékben való megállapítása, amely nincs arányban az elbírált bűncselekmény súlyával. A járásbíróság tárgyalás mellőzésével meghozott végzéssel a terhelttel szemben közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt 35 napi tétel pénzbüntetést szabott ki azzal, hogy egy napi tétel 100 forintnak felel meg. A tényállás lényege szerint a villanyszerelő foglalkozású terhelt reggel 7 óra tájban lakott területen kívül nem a látási és útviszonyoknak megfelelő sebességgel vezette a tulajdonában levő személygépkocsit és ennek következtében elütötte a vele azonos irányban kerékpáron közlekedő M. M. sértettet. A baleset következtében a sértett 8 napon túl, ténylegesen 20 nap alatt gyógyuló sérülést szenvedett. E végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos. 92