Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

lekmény arányosságát elsősorban az elkövető szándéka alapján kell megítélni. Az irányadó tényállás szerint a vádlott csak a második ütés után lépett fel tevőlegesen s akkor is úgy hárította el a sértett támadását, hogy őt csupán meglökte. Az elkövetés helyére, annak módjára tekintettel a vádlott szándéka — még eshetőlegesen is — legfeljebb testi sértésre irányult és — az elhárítani szándékolt, ugyancsak testi sértés okozására alkalmas támadáshoz képest — nem volt feltűnően aránytalan. Ennélfogva a védekezés szükséges mértékének túllépése sem állapítható meg. A tényállásból kitűnően a vádlottnak a sértett ellökésében megnyilvánult tevékenysége és a sértett halála közötti okozati összefüggés fennáll, a Btk 15. §-ában foglalt rendelkezés értelmében azonban az eredményhez — mint a bűncselekmény minősítő körülményéhez — fűzött súlyosabb jogkövetkezmények csak akkor alkalmazhatók, ha az elkövetőt e súlyosabb eredmény tekintetében legalább gondatlanság terheli. A vádlott tudata nem fogta át annak lehetőségét, hogy a sértett — akinek ittasságát nem ismerte — a lökés következtében a nyitott ablakon kiesve, halált eredményező sérülést szenvedhet, de e tekintetben még a gondatlanság enyhébb alakzata sem állapítható meg. Az ablaknak a padlótól számított magassága nem volt annyira csekély, hogy elvárható lett volna a vádlottól az eredmény előrelátásának a lehetősége. így a halált okozó testi sértés megállapítására nincs alap. Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a vádlottat az ellene emelt vád alól jogos védelem folytán felmentette. (Legf. Bír. Bf. II. 1015/1981. sz.) (435/1981.) 8521. Felmentésnek van helye, ha a terhelt az őt közvetlenül fenyegető súlyos támadás hatására félelemérzete folytán olyan mértékben kerül tudatzavart állapotba, hogy az elhárítás szükséges mértékének felismerésére képtelenné válik és támadóját megöli. A megyei bíróság az első fokon jogerőre emelkedett ítéletével az I. r. terheltet erős felindulásban elkövetett emberölés bűntette miatt 2 évi szabadságvesztésre ítélte a következő tényállás alapján. A II. r. terhelt újsághirdetést adott fel, amely szerint állandó munkára kútgyűrűk készítésére alkalmazottat keres. A hirdetésre jelentkezett az I. r. terhelt, aki kezdetben rendszeresen járt dolgozni, később azonban — elszámolási problémák miatt — többször elmaradt a munkából. 1. 1980 áprilisában — közelebbről meg nem határozható napon — az I. r. terhelt szomszédjánál éjszakázott. Éjszaka 23 óra után a II. r. terhelt felzörgette. Ezért az I. és a II. r. terhelt szóváltásba keveredett. Az utóbbi durva megjegyzések kíséretében felszólította az I. r. terheltet arra, hogy engedje be a lakásba, de ő erre nem volt hajlandó. Végül a II. r. terhelt több ütéssel kitörte az ajtó üvegét, majd eltávozott. 2. 1980. június 12-én éjszaka 23 óra felé az I. r. terhelt lefekvéshez készülődött, amikor beállított hozzá a II. r. terhelt egy P. L. nevű ismerőse társaságában. Mindketten ittasak voltak. A II. r. terhelt többször arcul ütötte az I. r. terheltet, P. L. pedig rugdosta. Egyik rúgás az arcát érte, ezért az orra erősen vérzett. Az I. r. terhelt kérésére támadói felhagytak a bántalmazással és megmosakodtak. Közben a II. r. terhelt kijelentette, hogy ez csak „ízelítő" volt. Ezután a I. r. terhelt a gépkocsijából három üveg sört hozott be, amit együtt elfogyasztottak. Az asztalon levő konyhakés hasz73