Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

nálatára utalva a II. r. terhelt megfenyegette az I. r. terheltet, majd megígértette, hogy legközelebb újra elmegy hozzá dolgozni. A II. r. terhelt és P. L. hajnali 3 óra körül távoztak el a lakásából, de előtte P. L. még egyszer megütötte az I. r. terheltet, aki az asztalnak esett. Az I. r. terhelt a homloka bal oldalán, a szemöldökív felett lágyrész duzzanatot, mindkét oldalon az alsó és felső szemhéjon vérbeszűrődést. az orrgyökön és a belső szemzugban véraláfutást, a bal arcfélen és az ajkon horzsolásokat szenvedett. Sérülései ököllel és tenyérrel adott ütésektől, rúgástól és'eleséstől származtak. A gyógytartam 8 napon belüli volt. Az orrtájék sérüléseit okozó bántalmazás orrcsonttörés előidézésére is alkalmas volt. Az előbbi 1. és 2. pontban írt cselekmények oka az volt, hogy az I. r. terhelt a munkát abbahagyta a II. r. terheltnél. 3. 1980. június 22-én éjjel 23 óra tájban az I. r. terhelt már aludt, amikor lakása ajtaján zörögtek. Ismét a II. r. terhelt és P. L. jöttek hozzá a korábbihoz hasonló megtorlás céljából. Az I. r. terhelt ekkor már nagyon félt tőlük és bezárkózott a szobájába. A II. r. terhelt — fenyegető kijelentések közepette — felszólította az ajtó kinyitására. A közepes-súlyos ittasság határán levő P. L. is hasonló megjegyzéseket tett, majd a II. r. terhelt az ajtót kezdte feszegetni, P. L. pedig betörte az ablakot és a lakásba bemászni készült. Az I. r. terhelt észrevette, hogy az ablakpárkányon levő tv-készülék befelé csúszik, ezért azt elkapta és letette a földre. Közben észrevette, hogy P. L. a tv-készülék tetejéről leemelt vázát úgy tartja kézben, mintha hozzá akarná vágni és egyidejűleg a lábát már a párkányra tette. Ekkor az asztalról felkapta az ott levő 19 cm pengehosszúságú konyhakést és erőteljes mozdulattal P. L. felé szúrt. A szúrás P. L. nyakának bal oldalát érte és a gyűjtő-, valamint a verőeret találta el. A seb nyomban erőteljesen vérezni kezdett. A II. r. terhelt rákiáltott az I. r. terheltre: „mit csináltál te őrült, elvérzik", majd a helyszínről elszaladt. Ezután az I. r. terhelt a ház lakóival mentőkért telefonáltatott, de a kiérkező orvos már csak a halál beálltát tudta megállapítani. Az I. r. terhelt elmebetegségben, gyengeelméjűségben vagy tudatzavarban nem szenved, de cselekményét olyan felzaklatott állapotban követte el, amikor tudata elhomályosodott és a szokásos megfontolásra képtelen volt. Az I. r. terhelt javára a bűnösség megállapítása és a büntetés kiszabása miatt jogos védelem címén történő felmentés végett emelt törvényességi óvás alapos. A II. r. terhelt már 1980 áprilisában is az éjszakai órákban zaklatta az I. r. terheltet, majd ezt ittasan megismételte 1980. június 12-én éjjel is az ugyancsak ittas P. L. kíséretében. Az utóbbi alkalommal a támadók tartósan bántalmazták az I. r. terheltet, hosszú ideig tartózkodtak a lakásában, kijelentéseikkel életveszélyesen fenyegették őt, és ennek komolyságát viselkedésük is alátámasztotta. Az eset megismétlésére és a még súlyosabb bántalmazás kilátásba helyezésére vonatkozó fenyegetéseik nagy fokú félelmet keltettek az I. r. terheltben, oly annyira, hogy az eset után — szokásától eltérően — mindig magára zárta az ajtót. Tudomására jutott az is, hogy egyik ismerősét 1977-ben a II. r. terhelt azért bántalmazta, mert abbahagyta a nála megkezdett munkát. Ilyen előzmények után amikor a II. r. terhelt az ajtót igyekezett kinyitni, P. L. pedig az ablakot befeszítve megkezdte a bemászást és egy vi74