Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

vetett bűncselekményért a parancsot adó tettesként felel, a II. r. vádlott tehát cselekményével tettesként valósította meg a bűncselekményt. A Legfelsőbb Bíróság ezért a felbujtói minőség megállapítását mellőzte és a II. r. vádlott cselekményét a Btk 358. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b) pontja szerinti alárendelt megsértése bűntettének minősítette. (Legf. Bír. Katf. II. 420/1980. sz.) (129/1981.) 8503. I. Ha a bűnszövetségben elkövetett sikkasztást fizikai és pszichikai közreműködésével segítő utólag részesül a jogtalan vagyoni haszonból: cselekménye nem orgazdaságot, hanem bűnszövetségben elkövetett sikkasztáshoz nyújtott bűnsegélyt valósít meg. III. Ha a bíróság a vagyonelkobzást a házastársi vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyra nézve mondja ki, a másik házastárs igényelheti, hogy a még fennálló közös vagyonból az őt illető rész erejéig különvagyona javára részesülhessen. A megyei bíróság az I. r. és a II. r. vádlottakat bűnszövetségben, üzletszerűen, jelentős értékre és folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, valamint árdrágítás bűntette miatt halmazati büntetésül 4—4 évi szabadságvesztésre, a közügyektől 4—4 évi eltiltásra, 50 000—50 000 forint vagyonelkobzásra, 5—5 évi időtartamra kereskedelmi eladói foglalkozástól eltiltásra; a VI. r. vádlottat árdrágítás bűntette és nagyobb értékre folytatólagosan elkövetett orgazdaság bűntette miatt halmazati büntetésül 1 évi — 3 évi próbaidőre felfüggesztett — szabadságvesztésre és 20 000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte. Kötelezte továbbá a vádlottakat kártérítés, továbbá elkobzás alá eső érték megfizetésére. A megállapított tényállás lényege a következő. Az I. r. vádlott a húsipari vállalat húsboltjának a vezetője, a testvére — a II. r. vádlott — pedig a helyettese volt. Itt dolgozott mint eladó az I. r. vádlott felesége is, az ügy VI. r. vádlottja. Az üzlet vezetői éveken keresztül követtek el visszaéléseket. A vádlottak összejátszva a húskombinát áruforgalmi ügyintézőivel és a szállító munkásokkal, átvettek számla nélkül olyan húsárut, amelyet a húskombinát raktárába kellett volna szállítani. Ily módon mintegy 80 000 forint értékű húst tulajdonítottak el, amelynek értékesítése után a pénzt egymás között megosztották. Az I. r. és a II. r. vádlott az általuk vezetett boltban folyamatosan nagy mennyiségű áru tekintetében követtek el árdrágítást akként, hogy a vállalat áruforgalmi raktárából naponta szállított fél sertést, illetve negyedelt marhát a húsboltban bontották szét és az olcsóbb húsféleségeket jobb minőségű, magasabb osztályba sorolt drágább húsként értékesítették. így a nagybani eladások révén mintegy 420 000 forint értékű áru tekintetében 125 000 forint jogtalan bevételre tettek szert. Az árdrágításokba bevonták az üzlet eladóit is akként, hogy közölték az eladókkal a bontóhelyiségből kikerült húsok magasabb árát és ily módon folyamatosan a magánszemélyeket megkárosították. A különböző fajtájú húsáruk jobb minőségűként és magasabb áron történő értékesítése folytán a kiskereskedelmi forgalomban kb. 400 000 forint értékű árura 110 000 forint jogtalan haszon mellett követtek el árdrágítást. Az üzletvezetők hetente készítettek önleltárt, ily módon mind a közüle56