Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

illetőleg eltulajdonításának. Akkor, amikor közismertek az ország távbeszélőgondjai, az ilyen tevékenységnek a veszélyessége fokozott. Ezért a rokon szakismeretekkel rendelkező ember ilyen tevékenysége kapcsán meggondolatlanságról nem lehet szó. Ehhez képest hiányoznak azok a feltételek, amelyek az V. számú Büntető Elvi Döntés értelmében indokolhatnák a kiszabott büntetés végrehajtásának a felfüggesztését. Teljesen alaptalan az a feltételezés, hogy az ilyen körülmények között a cselekményét megismétlő I. r. vádlottra a végrehajtásra nem kerülő büntetés, a büntetéssel fenyegetettség is megfelelő visszatartó hatással lehetne. Ezekre figyelemmel a megyei bíróság a kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztését mellőzte. (Székesfehérvári Megyei Bíróság Bf. 297/1980. sz.) (462/1980.) 8437. I. Ha az elkövető a reá kötelező közúti közlekedési szabályok megszegésével gondatlanságból okozott balesettel gondatlanságból a vasúti közlekedés biztonságát is veszélyeztette: a közúti baleset gondatlan okozása vétségének alap- vagy minősített esetével halmazatban megállapításra kerülhet a közlekedés biztonsága ellen gondatlanságból okozott vétség alapesete. II. A balesetet okozó közlekedési szabályszegés általában akkor tekinthető durva jellegűnek, ha a közlekedési szabályt az elkövető szándékosan — az ismert tilalom tudatos figyelmen kívül hagyásával — sérti meg. A megyei bíróság a vádlottat halálos tömegszerencsétlenséget eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétségében mondotta ki bűnösnek és ezért 8 évi szabadságvesztésre és a járművezetéstől végleges eltiltásra ítélte. A megállapított ítéleti tényállás szerint a vádlott 1970-ben személy- és tehergépkocsi-vezetői vizsgát tett. 1975-ben bár a munkalélektani vizsgálat eredményeképpen nem javasolták a „D" kategóriájú járművezetői tanfolyamra a vádlott felvételét, mégis egy ilyen irányú tanfolyam elvégzése után sikeres vizsgát tett. 1979. január 1-től autóbuszvezetőként tevékenykedett, noha a vállalat igazgatójának rendelkezése értelmében az áthelyezésre csak munkalélektani vizsgálat kedvező eredményeképpen kerülhetett volna sor. A vádlott egy IKARUS autóbusszal közlekedett a vasúti átjáró felé, amely a közelgő vonat miatt piros jelzést adott. A vádlott a fénysorompó tilos jelzését figyelmen kívül hagyva 30—35 km/óra sebességgel felhajtott a vasúti sínekre és összeütközött a szabályszerű hangjelzést adó, kivilágítva közlekedő személyvonat motorkocsijával. A baleset időpontjában nappali világosság volt, a váltakozó ködben 40—80 méterig terjedt a látótávolság. A fénysorompó fénye azonban — figyelmes vezetés mellett — mintegy 120 méterről volt észlelhető. A baleset következtében a motorkocsi a pálya bal oldalán felborult, további három vasúti kocsi pedig kisiklott. Az ütközés eredményeképpen 12 személy meghalt, heten súlyos — részben maradandó testi fogyatékosságot is eredményező — sérüléseket, 25-en pedig könnyű sérülést szenvedtek. Az anyagi kár hozzávetőlegesen 80 000 forint. Az első fokú ítélet ellen a vádlott és védője a büntetés súlyos volta miatt, enyhítés érdekében, továbbá meghatározott időtartamú mellékbüntetés kiszabása végett fellebbeztek. 36