Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

náltfogót, csavarhúzót és vasat vettek magukhoz, majd a délelőtti órákban kerékpárral kimentek a főközlekedési útvonal mentén levő aknához. I. r. vádlott, valamint a fk. II. r. vádlott az aknatető fedőlapját közösen eltávo­lították, majd a rögzítő csavarokat felnyitották. Az így kinyitott aknába az I. r. vádlott benyúlt és onnan 2 db erősítő berendezést kivett. Az aknafe­delet az aknára visszahelyezték, majd a 2 db erősítő berendezéssel a hely­színről eltávoztak. Ezt követően az erősítőket szétszerelték, a számukra használhatatlan alkatrészeket vízbe szórták, a további alkatrészeket pedig egymás között szétosztva lakásukra szállították. Itt nagyrészt bűnjelként le­foglalásra kerültek. Az erősítők beszerzéskori értéke együttesen 95 600 forint volt, mely az értékcsökkenést figyelembe véve az eltulajdonításkor 76 958 forintot kép­viselt. A vádlottak cselekménye következtében a telefonszolgáltatás kb. 6 órán át szünetelt. Az ebből adódó forgalmi kár összesen 9775 forint. A bűnjelként lefoglalt alkatrészek oly mértékben megrongálódtak a szak­szerűtlen szétszerelés következtében, hogy további felhasználásra alkalmat­lanok. A vádlottak által okozott kár 86 733 forint. E kár nem térült meg. Az irányadó tényállásra figyelemmel az I. r. vádlott nem vitatott bűnös­ségének a megállapítása okszerűen történt. Cselekményének jogi minősí­tése azonban nem teljes. Annak ugyanis csupán egy része volt az, amit a járásbíróság helyesen közérdekű üzem működése megzavarásának társtet­tesként elkövetett bűntetteként minősített. Elkerülte azonban a járásbíróság figyelmét az, hogy a jelen ügyben nem csupán a közérdekű üzem megrongálással történt megzavarásáról volt szó. Az első fokú bíróság által megállapítottak szerint az elkövetés annak érde­kében történt, hogy az I. r. vádlott a volt társával együtt az erősítőket jog­talanul eltulajdonítsa, éspedig abból a célból, hogy azokat a saját, kedv­telésként űzött tevékenységük során felhasználhassák. A közérdekű üzem működése megzavarása bűntettének a törvényi tény­állása a rongálást magában foglalja, így puszta rongálás esetén nem létesül halmazat. Abban az esetben azonban, amikór a szándék az ott levő dolgok eltulajdonítására is irányul, s megvalósul a lopás törvényi tényállása, ez olyan többlet, amelyet a fenti bűntett nem ölel fel és így halmazatot ered­ményez. Mindezekre figyelemmel tehát a megyei bíróság megállapította, hogy az I. r. vádlott cselekménye az (elvett) értékre figyelemmel a Btk 316. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés d) pontjában foglalt minősítő kö­rülményre tekintettel az (5) bekezdés b) pontja szerint büntetendő nagyobb értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntettének is minősül, amelyet a perorvoslattal érintett vádlott mint a Btk 20. §-ának (2) bekez­dése szerinti társtettes valósított meg. A minősítés ekkénti változása folytán az I. r. vádlottal szemben most már a Btk 85. §-ában foglaltak értelmében halmazati büntetést kellett ki­szabni. A büntetés alkalmazása során a megyei bíróság mellőzi a terhelt 19 éves életkorát és a meggondolatlanságát mint enyhítő körülményt. Az I. r. vádlott jobb szellemi képességű, hiszen ösztöndíjasként volt ipari tanuló. Kellő műszaki ismeretekkel rendelkezik — már a kedvtelésként űzött rádiótechnikai tevékenység kapcsán is — abban a vonatkozásban, hogy milyen jelentősége van egy ilyen közbenső erősítő megrongálásának, 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom