Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

náltfogót, csavarhúzót és vasat vettek magukhoz, majd a délelőtti órákban kerékpárral kimentek a főközlekedési útvonal mentén levő aknához. I. r. vádlott, valamint a fk. II. r. vádlott az aknatető fedőlapját közösen eltávolították, majd a rögzítő csavarokat felnyitották. Az így kinyitott aknába az I. r. vádlott benyúlt és onnan 2 db erősítő berendezést kivett. Az aknafedelet az aknára visszahelyezték, majd a 2 db erősítő berendezéssel a helyszínről eltávoztak. Ezt követően az erősítőket szétszerelték, a számukra használhatatlan alkatrészeket vízbe szórták, a további alkatrészeket pedig egymás között szétosztva lakásukra szállították. Itt nagyrészt bűnjelként lefoglalásra kerültek. Az erősítők beszerzéskori értéke együttesen 95 600 forint volt, mely az értékcsökkenést figyelembe véve az eltulajdonításkor 76 958 forintot képviselt. A vádlottak cselekménye következtében a telefonszolgáltatás kb. 6 órán át szünetelt. Az ebből adódó forgalmi kár összesen 9775 forint. A bűnjelként lefoglalt alkatrészek oly mértékben megrongálódtak a szakszerűtlen szétszerelés következtében, hogy további felhasználásra alkalmatlanok. A vádlottak által okozott kár 86 733 forint. E kár nem térült meg. Az irányadó tényállásra figyelemmel az I. r. vádlott nem vitatott bűnösségének a megállapítása okszerűen történt. Cselekményének jogi minősítése azonban nem teljes. Annak ugyanis csupán egy része volt az, amit a járásbíróság helyesen közérdekű üzem működése megzavarásának társtettesként elkövetett bűntetteként minősített. Elkerülte azonban a járásbíróság figyelmét az, hogy a jelen ügyben nem csupán a közérdekű üzem megrongálással történt megzavarásáról volt szó. Az első fokú bíróság által megállapítottak szerint az elkövetés annak érdekében történt, hogy az I. r. vádlott a volt társával együtt az erősítőket jogtalanul eltulajdonítsa, éspedig abból a célból, hogy azokat a saját, kedvtelésként űzött tevékenységük során felhasználhassák. A közérdekű üzem működése megzavarása bűntettének a törvényi tényállása a rongálást magában foglalja, így puszta rongálás esetén nem létesül halmazat. Abban az esetben azonban, amikór a szándék az ott levő dolgok eltulajdonítására is irányul, s megvalósul a lopás törvényi tényállása, ez olyan többlet, amelyet a fenti bűntett nem ölel fel és így halmazatot eredményez. Mindezekre figyelemmel tehát a megyei bíróság megállapította, hogy az I. r. vádlott cselekménye az (elvett) értékre figyelemmel a Btk 316. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés d) pontjában foglalt minősítő körülményre tekintettel az (5) bekezdés b) pontja szerint büntetendő nagyobb értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntettének is minősül, amelyet a perorvoslattal érintett vádlott mint a Btk 20. §-ának (2) bekezdése szerinti társtettes valósított meg. A minősítés ekkénti változása folytán az I. r. vádlottal szemben most már a Btk 85. §-ában foglaltak értelmében halmazati büntetést kellett kiszabni. A büntetés alkalmazása során a megyei bíróság mellőzi a terhelt 19 éves életkorát és a meggondolatlanságát mint enyhítő körülményt. Az I. r. vádlott jobb szellemi képességű, hiszen ösztöndíjasként volt ipari tanuló. Kellő műszaki ismeretekkel rendelkezik — már a kedvtelésként űzött rádiótechnikai tevékenység kapcsán is — abban a vonatkozásban, hogy milyen jelentősége van egy ilyen közbenső erősítő megrongálásának, 35