Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

az elkövető személyiségének a jellemzője, tehát az elkövető esik a visszaesőkénti (különös visszaesőkénti, többszörös visszaesőkénti) értékelés alá. Ezért a bíróság határozatában a bűnösség kimondása és a cselekmény minősítésének a Legfelsőbb Bíróság által közzétett megjelölését követően a büntetést kiszabó rendelkezésben kell erre utalni [pl. . . . vádlott bűnös . . . bűntettében, s ezért őt — mint visszaesőt (többszörös visszaesőt) — szabadságvesztésre .. . ítéli]. A bűnhalmazatban álló cselekmények esetében szükséges annak kifejezésre juttatása is, hogy mely bűncselekmény tekintetében áll fenn az elkövető különös visszaesői minősége. Amikor a törvény a bűncselekmény minősített eseteként határozza meg a cselekmény különös visszaesőkénti értékelését [Btk 166. § (2) bek. h) pont], ezt a körülményt a bűncselekmény megjelölésénél kell kifejezésre juttatni. A Legfelsőbb Bíróság 6. számú irányelve hatályát veszti. 8746. I. Ha a törvény vagylagosan pénzbüntetést, javító-nevelő munkát vagy egy évig terjedő szabadságvesztést ír elő, a különös visszaesőre nézve irányadó szabadságvesztés felső és alsó határa a Btk 97. §-ának (1) bekezdésében, illetőleg a (3) bekezdésnek a) pontjában foglaltak szerint emelkedik. II. Hosszabb időre indokolt a járművezetéstől eltiltani azt az ittas járművezetés miatt ismételten felelősségre vont vádlottat, aki a közlekedés legalapvetőbb tilalmait tudatosan megszegve ad bizonyságot kirívó felelőtlenségéről. A járásbíróság a terheltet 2 rb. ittas járművezetés vétségében mondotta ki bűnösnek és ezért őt halmazati büntetésül — mint különös visszaesőt — 4 hónapi szabadságvesztésre és a járművezetéstől 5 évi eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztést fogházban kell végrehajtani. A megállapított tényállás lényege a következő. A terhelt már több esetben volt büntetve. Korábban a kerületi bíróság, a városi bíróság, majd 1974. évben a járásbíróság rongálás és garázdaság miatt 5 hónapi szabadságvesztésre, 1976. évben ugyanez a bíróság súlyos testi sértés, közokirat-hamisítás, hivatalos személy megsértése és ittas járművezetéssel elkövetett közlekedési vétség miatt 1 évi és 10 hónapi szabadságvesztésre ítélte. Legutóbbi büntetését kitöltve a terhelt 1978. október 12. napján szabadult. A terhelt a vádbeli napon az esti órákban leittasodott, ezért munkahelyi felettese nem engedte munkába állni, majd a város belterületén közlekedett személygépkocsijával. Ekkor közepes fokú alkoholos befolyásoltság állapotában volt, ugyanis vérében 2,30 ezrelék véralkohol-koncentrációt állapítottak meg. Gépjárművezetői engedélyét emiatt bevonták. Néhány hónappal később a terhelt — bár büntető eljárás hatálya alatt állott és járművezetői engedéllyel nem rendelkezett — személygépkocsijával súlyos fokú alkoholos befolyásoltság állapotában közlekedett s áttérve a menetirány szerinti bal oldalra, a vele szemben szabályosan haladó gépjárművet az árokba kényszerítette. A baleset nem eredményezett személyi sérülést. 216