Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

A megyei bíróság az első fokú bíróság ítéletét annyiban változtatta meg, h°gy a járművezetéstől eltiltás tartamát 2 év és 6 hónapra leszállította. Az eljárt bíróságok határozatai ellen a főbüntetésül kiszabott szabadságvesztés tartamának és a végrehajtási fokozatnak anyagi jogszabályokat sértő volta, a másodfokú határozat ellen pedig a járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés indokolatlan enyhítése miatt emelt törvényességi óvás alapos. I. Helyes az eljárt bíróságoknak az a megállapítása, hogy a terhelt az ittas járművezetés vétsége tekintetében különös visszaeső, de ebből a megállapításból az eljárt bíróságok elmulasztották a megfelelő jogi következtetések levonását. A Btk 97. §-ának (2) bekezdése értelmében, ha a bűncselekmény büntetési tétele vagylagosan szabadságvesztés, javító-nevelő munka vagy pénzbüntetés, a különös visszaesőnél a büntetési tétel csak szabadságvesztés. Az említett rendelkezés helyes értelme és a Legfelsőbb Bíróság által követett ítélkezési gyakorlat szerint, minthogy a különös visszaeső esetében a vagylagos büntetések közül kizárólag a szabadságvesztés az alkalmazandó büntetési nem, erre az esetre is vonatkozik a Btk 97. §-ának (1) bekezdésében, illetőleg a (3) bekezdés a) pontjában foglalt az a rendelkezés, melynek értelmében az alkalmazandó szabadságvesztés tartamának alsó határa 6 hónap, a felső határa pedig 1 év és 6 hónap. Ugyanakkor a Btk 97. §-ának (4) bekezdése szerint különös visszaeső esetében a büntetés enyhítésének csak különös méltánylást érdemlő esetben lehet helye. Az adott esetben a súlyosan kifogásolható életvezetésű, több alkalommal büntetett terhelt esetében, aki az elbírálásra került első cselekményét a súlyos mértékhez közel álló közepes fokú alkoholos befolyásoltság állapotában követte el, majd már a büntető eljárás hatálya alatt állva — a gépjárművezetői engedélyének bevonása után — ismételten és ezúttal már súlyos fokban ittasan ugyanolyan bűncselekményt követett el, sőt ez esetben balesetet is okozott: a különös méltánylást érdemlő körülmény szóba sem kerülhet. Éppen ellenkezőleg, a terhelt magatartásával következetesen azt bizonyította, hogy mind a vele szemben korábban alkalmazott büntetések, mind az újabban megindított büntető eljárás hatástalannak mutatkoztak, és ennek következtében vele szemben a büntetés céljának elérése megköveteli a törvény szigorának alkalmazását. Törvénysértő a főbüntetés végrehajtási fokozatára vonatkozó ítéleti rendelkezés is. A Btk 43. §-ának b) pontja kifejezetten úgy rendelkezik — összhangban a Btk 44. §-ának második fordulatával —, hogy a vétség miatt kiszabott szabadságvesztést börtönben kell végrehajtani, ha az elítélt visszaeső, márpedig nyilvánvaló, hogy a különös visszaeső is a visszaesőkre vonatkozó rendelkezések hatálya alá esik. A másodfokú bíróság téves szemléletből kiindulva jutott olyan megállapításra, hogy a mellékbüntetésként alkalmazott járművezetéstől eltiltás tartama a büntetés célján túlmenő hátrányt jelentene a terheltre nézve, ezért azt tévesen mérsékelte. A Legfelsőbb Bíróság több határozatában hangot adott annak az álláspontjának, hogy a közlekedés biztonságához kiemelkedően fontos társadalmi érdek tapad, amelynek hathatós védelme fokozott kötelezettséget ró az ítélkező bíróságokra. Az olyan elkövetőkkel szemben, akik a közlekedés legalapvetőbb tilalmait sorozatosan és szándékosan szegik meg, tanúbizonyságot adnak kirívó fele217