Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

Az összbüntetés 92—96. § 8733. BKT 2/1980. sz.: Ha az elkövető a két vagy több ítélettel kiszabott szabadságvesztést a szigorított őrizet végrehajtása folytán folyamatosan tölti: a szabadságvesztések összbüntetésbe foglalásának van helye. A Btk 78. §-ában meghatározott szigorított őrizet a visszaeső bűnözés csökkentését szolgáló intézkedés, amely a lényegét tekintve a határozott tartamú szabadságvesztést követő, relatíve határozatlan tartamú szabadságelvonás. A szigorított őrizet említett jellegével függenek össze az alábbiak: azok a határidők, amelyek a szabadságvesztés végrehajtásával kezdődnek (pl. a mentesítés várakozási ideje, a visszaesés szempontjából irányadó határidő), a szigorított őrizet végrehajtásának befejezésétől, illetőleg az ideiglenes elbocsátás véglegessé válásától számítandók [Btk 78. § (3) bek.]; a Btk 40. §-ának (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban a szabadságvesztés és a szigorított őrizet együttes tartama nem haladhatja meg a húsz évet [Btk 78. § (4) bek.]; a szigorított őrizet tartama alatt az elítéltnek szünetelnek azok az állampolgári jogai és kötelezettségei, amelyek a szabadságvesztés céljával ellentétesek, így különösen azok, amelyekre a közügyektől eltiltás kiterjed [Btk 81. § (1) bek.]; a szigorított őrizet végrehajtására a szabadságvesztés végrehajtásával kapcsolatos rendelkezések alkalmazásának van helye [8/1979. (VI. 30.) IM sz. r. (Büntetésvégrehajtási Szabályzat) 135. §]; a büntető eljárási törvény a szigorított őrizetet a súlyosítási tilalom szempontjából a büntetésekkel egy tekintet alá vonja [a Be-nek az 1979. évi 4. sz. tvr. 29. §-ával módosított 241. § (1) bek.]. A szigorított őrizet a szabadságvesztés végrehajtása után veszi kezdetét [Btk 78. § (3) bek.], vagyis a szigorított őrizet kezdő napja a szabadságvesztés utolsó napját követő nap [8/1979. (VI. 30.) IM sz. r. 136. § (1) bek.]. Ezért ha a szabadságvesztés befejezését követően a szigorított őrizet végrehajtásának tartama alatt az elkövetőn — akár a büntetés végrehajtása alatt, akár ezt megelőzően elkövetett bűncselekmény miatt — szabadságvesztést kell végrehajtani, a már letöltött és a végrehajtásra váró szabadságvesztés összbüntetésbe foglalásának helye van. Az összbüntetés alapvető elve, hogy több büntetésnek egymást követő, megszakítás nélküli végrehajtása az elítélt számára olyan hátrányt jelent, amelyet a büntetés mértékének a csökkentésével kell kiküszöbölni. Összbüntetésbe foglalásnak van helye, ha a végrehajtandó szabadságvesztéseket folyamatosan hajtják végre [Btk 92. § (2) bek. II. fordulat]. Folyamatos a büntetések töltése akkor is, amikor a többszörös visszaeső a szabadságvesztés kiállása után megkezdi a szigorított őrizetnek az e célra kijelölt büntetésvégrehajtási intézetben töltését és — ezt félbeszakítva — az elítélten újabb szabadságvesztést hajtanak végre. A két szabadságvesztés között töltött szigorított őrizet folytán a szabadságvesztések ilyenkor is folyamatosan végrehajtottak, következésképpen az összbüntetésbe foglalásnak ebben az esetben is helye van. Mindezekkel nem ellentétesek a büntetések és az intézkedések végrehajtásával kapcsolatos rendelkezések sem. Olyan esetben, amikor a szigorított őrizet végrehajtásának megkezdése 199