Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

munkahelyi környezetében is beilleszkedési zavarokkal küzd és tettlegesség­re hajlamos. A bűnösség súlyának helyes elbírálásánál ugyancsak lényeges szempont az erőszakos, testi sértést okozó cselekmények viszonylagos elszaporodott­sága. A kifejtettekre figyelemmel a bűnösség alanyi és tárgyi oldalán jelent­kező körülmények nem nyújtanak alapot a terhelttel szemben törvényes mértékben meghatározott szabadságvesztés végrehajtásának a felfüggesz­tésére. Az ilyen elkövetőkkel szemben a szabadságvesztés végrehajtásának a fel­függesztése ugyanis nincs összhangban a társadalmi értékítélettel és ellen­tétben áll a Btk 37. §-ában foglalt és a Btk 80. §-ában meghatározott cél­kitűzésekkel. Végrehajtandó szabadságvesztés mellett — viszont — az adott esetben — a büntetés célja elérése érdekében a pénzmellékbüntetés kisza­bása nem szükséges. Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a szabadságvesztés végre­hajtását felfüggesztő, valamint a pénzmellékbüntetést kiszabó rendelkezé­seket hatályon kívül helyezte. (B. törv. II. 410/1980. sz.) (265/1981.) 8723. í. Szabadságvesztés végrehajtásának a felfüggesztése esetén a pró­baidő mértékének törvénysértő meghatározása. II. A járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés alkalmazásának szempontjai A járásbíróság az 1981. március 5. napján kelt és perorvoslatok hiányá­ban ugyanezen a napon jogerőre emelkedett ítéletével a terheltet halálos közúti baleset gondatlan okozása vétségében mondotta ki bűnösnek, és ezért őt 1 évi és 2 hónapi szabadságvesztésre mint főbüntetésre, 5000 forint pénz­mellékbüntetésre, valamint a járművezetéstől 1 évi és 2 hónapi eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 1 évi próbaidőre felfüggesztette az­zal, hogy utólagos végrehajtás esetén azt fogházban kell letölteni. Az irányadó tényállás szerint a terhelt a vádbeli napon a munkáltatója tulajdonában levő nagyméretű tehergépkocsit vezetve, lakott területen kb. 70—75 km/óra sebességgel haladt. A lakott terület végét jelző tábla közelé­ben későn észlelte az előtte — vele azonos irányban — kivilágítatlan kerék­páron haladó sértettet, akit erőteljes fékezés ellenére elütött. A baleset következtében a sértett súlyos sérüléseket szenvedett, majd két nap múlva meghalt. Halála kétoldali gócos tüdőgyulladás következtében he­veny szívelégtelenség folytán következett be. Az orvosszakértői vélemény­ből kitűnően ez közvetlen okozati összefüggésben volt a balesetkor elszen­vedett sorozat-bordatöréssel és a többszörös gerinccsigolya tövisnyúlvány­töréssel. A próbaidő tartamának téves megállapítása miatt emelt törvényességi óvás alapos. A baleset bekövetkezése elsősorban a lakott területen megengedett leg­nagyobb sebesség jelentős túllépésére vezethető vissza, következésképpen a terhelt szabályszegésének tényleges súlya nem kétségesen számottevő. A terhelt kedvezően értékelhető személyi körülményei mellett a sértett je­lentősebb közrehatása indokolta elsősorban a terheltre kiszabott főbünte­tés végrehajtásának felfüggesztését. E körben a Btk 89. §-a (3) bekezdésének utolsó mondata akként rendel­kezik, hogy a próbaidőt években kell meghatározni és az a kiszabott sza­badságvesztésnél rövidebb nem lehet. A bíróság által alkalmazott szabad­196

Next

/
Oldalképek
Tartalom