Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

Ezért indokolt, hogy az ítélkezés e fontos területén a differenciáltság követelményének és a jogegység biztosításának érdekében a Legfelsőbb Bí­róság elvi döntéssel adjon átfogó iránymutatást. II. Büntetőpolitikánk következetes érvényre juttatása érdekében az állam elleni, az élet elleni, valamint a társadalom alapvető érdekeit sértő, illető­leg azt veszélyeztető különösen súlyos, szándékos bűncselekmények el­követőivel —. a társadalmi együttélési szabályokkal tudatosan szembehe­lyezkedő bűnözőkkel — a munkakerülő, dologtalan, alkoholista életmódjuk­ból vagy harácsoló, élősdi szemléletükből fakadóan bűncselekményt megva­lósítókkal —, a büntető törvényekkel több ízben összeütközésbe került el­követőkkel — a csoportosan fellépő és erőszakos jellegű, végül a társada­lomra nagyobb veszélyt jelentő bűncselekményeket elkövetőkkel szemben a büntető ítélkezés célja általában csak végrehajtandó szabadságvesztés ki­szabásával érhető el. Ezzel szemben a bűncselekmény elkövetéséig kifogástalan életvitelű, cse­kélyebb tárgyi súlyú vagy első ízben bűncselekményt elkövetőkkel szem­ben, akiknél a bűnösség foka csekélyebb, ha szabadságvesztés kiszabása in­dokolt is, a végrehajtás felfüggesztése elsődlegesen vizsgálandó szempont. Az ilyen elkövetőkkel szemben rendszerint olyan büntetés kiszabása, illet­ve intézkedés alkalmazása indokolt és célravezető, mely az elítéltet nem fosztja meg személyes szabadságától és időlegesen sem emeli ki a társada­lomban elfoglalt helyéből és munkájából. Kisebb jelentőségű bűncselek­mény — rendszerint alkalmi jellegű — elkövetése miatt történő felelősség­re vonás esetén ugyanis már az ilyen büntetéstől alaposan remélhető, hogy az elkövető a jövőben nem valósít meg újabb bűncselekményt. III. A büntetés végrehajtásának a Btk 89. §-ának (1) bekezdése alapján tör­ténő felfüggesztése nem kivételes intézkedés. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden első ízben bűncselekményt elkövető személyt ebben a ked­vezményben kellene részesíteni. A Btk 89. §-ának (1) bekezdésébe foglalt rendelkezés szerint: „az egy évet meg nem haladó szabadságvesztés vagy a pénzbüntetés végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető, ha — különösen az elkövető személyi körül­ményeire figyelemmel — alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető". A büntetés célja pedig a Btk 37. §-a szerint a társadalom védelme ér­dekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselek­ményt kövessen el. A büntetés végrehajtásának felfüggesztését az ítélkező bíróság a Btk 89. §-ának rendelkezései alapján — a Btk 83. §-ában írt s ehelyütt is érvénye­sülő büntetéskiszabási elvekre figyelemmel — ugyanúgy értékelő tevé­kenysége útján dönti el, mint általában a büntetés kiszabását. A büntetés végrehajtása felfüggesztésének alapjául szolgál a szocialista társadalom értékítélete. 190

Next

/
Oldalképek
Tartalom