Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

A törvényi előfeltételek, a kiemelt alanyi és tárgyi körülmények, valamint a büntetési célok érvényesülése között szoros kölcsönhatás van, ezért azokat egységesen kell értékelni. Következésképpen a büntetés végrehajtásának felfüggesztésénél a bíróságnak a büntetési célok összessége megvalósítását kell szem előtt tartania: tehát a társadalom védelme érdekében annak megelőzését, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el. Ehhez képest a bíróságnak a büntetés végrehajtása felfüggesztésénél — az elkövető személyi körülményeinek értékelése és az elkövetett bűncselekmény jellegének és súlyának mérlegelése mellett — behatóan vizsgálnia kell azt is, hogy a felfüggesztés összhangban áll-e a büntetés céljaival, szolgálja-e az elkövető megjavítása mellett a társadalom védelmének érdekét, s nem áll-e ellentétben az általános megelőzés követelményével. A büntetés végrehajtásának felfüggesztésére általában a viszonylag kisebb jelentőségű cselekményt megvalósító, olyan kedvező személyi tulajdonságokkal rendelkező elkövető esetében kerülhet sor, akinél — az általános megelőzés követelményének szem előtt tartása mellett — szükséges a szabadságvesztés kiszabása, a büntetés végrehajtásának elrendelésével való fenyegetettség azonban elégséges a büntetési cél elérésére, az újabb bűnelkövetéstől való visszatartásra. A differenciálás lehetőségét biztosítja az is, hogy a végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés mellett a bíróság pénzmellékbüntetést szabhat ki. A főbüntetés és a megfelelő összegben kiszabott pénzmellékbüntetés együttes hatásában alkalmas arra, hogy elősegítse a büntetés céljának megvalósítását. Alaposan vizsgálni kell azonban ilyen esetben is, hogy fennállanak-e a pénzmellékbüntetés összegét aránytalanul magas összegben megállapítani kizárólag azért, hogy ellensúlyozza a büntetés végrehajtásának a meg nem alapozott felfüggesztését. A büntetés végrehajtása felfüggesztésének kedvezményében általában nem részesíthetők: a nagyobb súlyú, a társadalomra fokozottabb veszélyességű szándékos bűncselekmények, a szocialista erkölcs szerint különösen elítélendő bűncselekmények, valamint az olyan nem szándékos bűncselekmények elkövetői, akiknél a gondatlanság magas foka állapítható meg, és a bekövetkezett eredmény is súlyos, továbbá a személyükben kiemelkedő társadalomra veszélyességű bűnözők, végül az olyan bűnelkövetők, akik ellenséges beállítottságukból fakadó, illetve ezzel összefüggő bűncselekményt követtek el. Mindezek javára a büntetés végrehajtásának felfüggesztése a társadalmi értékítélettel is ellentétes lenne, valamint ellentétben állana a bűnözéstől való általános visszatartás követelményével is, sértené tehát a Btk 37. íjában foglalt és a Btk 89. §-a alkalmazásánál is irányadó szempontokat. IV. 1. A Btk 89. §-ának (3) bekezdése szerint a pénzbüntetés próbaideje egy év; a vétség miatt kiszabott szabadságvesztés egy évtől három évig, a bűntett miatt kiszabott szabadságvesztés egy évtől öt évig terjedő próbaidőre 191