Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

ban is kizárja a pszichopátia jelentősebb fokban enyhítő körülményként figyelembevételét, valamint a szabadságvesztés mértékének — a Btk 24. §-a (2) bekezdésében foglalt rendelkezés folytán — a Btk 87. §-a (4) bekezdése felhívásával történő megállapítását. Mindezekre tekintettel az Elnökségi Tanács megállapította, hogy a törvényességi óvással megtámadott határozatnak a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezése törvénysértő, ezért azt hatályon kívül helyezte. Az eljárt bíróságok a büntetés kiszabása során helyesen értékelték súlyosítóként a különösen veszélyes eszköz használatát, valamint az erőszakos cselekmények elszaporodottságát. Enyhítő körülmény viszont a terhelt büntetlen előélete, beszámítási képességének súlyos fokú korlátozottsága, továbbá csekély mértékben az, hogy a 16 éves sértettnek az édesanyjával szemben tanúsított kifogásolható magatartása a bűncselekmény egyik kiváltó oka volt. A legjelentősebb enyhítő körülmény a két sértett sérelmére elkövetett emberölési cselekménynek a kísérleti szakban maradása s ezen belül is, hogy a terhelt távoli kísérletet valósított meg: a 16 éves leányt a késsel leadott szúrások egyike sem érte el, míg F. A. fejsérülése nem volt életveszélyes, távol állott a terhelt által elérni szándékolt eredménytől és a cselekmény súlyosabb következményhez nem vezetett. Minthogy az adott esetben értékelhető legjelentősebb enyhítő körülmény a kísérleti szakkal kapcsolatban merült fel, az Elnökségi Tanács alapot látott a Btk 87. §-a (3) bekezdésének alkalmazására és e törvényhely (2) bekezdésének b) pontjában foglalt büntetési keret figyelembevételével a terheltet 4 évi szabadságvesztéssel sújtotta, a közügyektől eltiltás időtartamát pedig — a főbüntetéssel arányban állóan — 3 évben határozta meg. (Eln. Tan. B. törv. 1070/1980. sz.) (85/1981.) 8664. A szabálysértési értékre elkövetett lopás esetén többszörös, egyben különös visszaesővel szemben is helye lehet pénzbüntetés kiszabásának, és a megváltozott személyi körülmények folytán a szigorított őrizetből történt ideiglenes elbocsátás megszüntetése is mellőzhető. A járásbíróság a terheltet lopás vétsége miatt mint többszörös visszaesőt 5 hónapi — börtönben végrehajtandó — szabadságvesztésre ítélte, egyben megszüntette a korábban elrendelt szigorított őrizetből történt ideiglenes elbocsátást. A megállapított tényállás lényege a következő. A terheltet korábban 8 esetben ítélte a bíróság szabadságvesztésre, különböző vagyon elleni bűncselekmények miatt. Utoljára a bíróság 1975. április 22-én ítélte a terheltet többszörös visszaesőként elkövetett lopás bűntette miatt 2 évi szabadságvesztésre és 3 évre a közügyektől eltiltásra, egyben elrendelte a szigorított őrizetét. A terheltet a szigorított őrizetből 1979. április 16-án ideiglenesen elbocsátották. A terhelt 1980. április 19-én az áruház önkiszolgáló osztályáról eltulajdonított egy 195 forint értékű női fehérneműt, azt a zsebébe tette, majd a pénztárt elhagyta. Az eltulajdonított dolgot nyomban a helyszínen elvették tőle, így a kár megtérült. A büntetést kiszabó és a szigorított őrizetből ideiglenes elbocsátást megszüntető rendelkezés miatt a terhelt javára emelt törvényességi óvás alapos. A járásbíróság a cselekmény törvényi minősítése mellett helyesen foglalt állást abban a kérdésben, hogy — bár a terhelt többszörös és egyben különös visszaeső is, de — vele szemben a Btk 98. §-ában foglalt rendelkezé270