Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

se alapján elrendelte a szabadságvesztés végrehajtását. A végzésben a járásbíróság az alábbiakat rögzítette. A terhelt az ítélet meghozatalakor alkalmi munkával tartotta el magát. Az ítéletben megjelölt bejelentett lakása hosszabb idő óta csak formálisan állt fenn, barátainál húzódott meg ebben az időben. Személyi igazolványát, majd ideiglenes személyi igazolványát elvesztette, ezek pótlásáról nem gondoskodott. A magatartási szabályokra történt kioktatás és felhívás ellenére sem a hivatásos pártfogónál, sem a rendőrkapitányságon egyáltalán nem tett eleget jelentkezési kötelezettségének [1979. évi 11. sz. tvr. 96. § a) pont]. Egy hónapig állt csak munkaviszonyban, ezt követően megint csak alkalmi munkát végzett. A megyei bíróság hivatásos pártfogója — észlelve, hogy a terhelt nem tett eleget jelentkezési kötelezettségének — írásban felhívta őt, hogy a hivatalos helyiségében jelenjék meg, de a felhívás az ítéletben feltüntetett címen nem volt kézbesíthető. A hivatásos pártfogó ezután a BM Nyilvántartási Központ Lakcím- és Közlekedésnyilvántartó Osztályához fordult a terhelt lakcímének közlését kérve, de a terhelt a megadott újabb címen sem volt található. Mindezek után a hivatásos pártfogó a rendőrkapitányságot kereste meg annak felderítését kérve, hogy a terhelt hol tartózkodik és miből él. A rendőrség válasza szerint a terhelt hollétéről nem sikerült adatot szerezniük. A hivatásos pártfogó erre a terhelt körözésének elrendelését, illetve — megtalálás esetén — előállítását kérte az illetékes rendőrkapitányságtól, de a körözés sem vezetett eredményre. A járásbíróság elfogató parancsot bocsátott ki, a terheltet ennek alapján fogták el és állították elő a járásbíróságra. A fenti tények alapján nyilvánvaló, hogy a terhelt teljesen kivonta magát a pártfogó felügyelet alól, minden ellenőrzés lehetőségét eleve meghiúsítani törekedett. A megyei bíróság megítélése szerint ilyen körülmények között a járásbíróság helyesen vonta le azt a következtetést, mely szerint a terhelt részéről olyan súlyos magatartási szabályszegés történt, amely megalapozza és szükségessé teszi [Btk 91. § (1) bekezdés c) pont] a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelését. Következésképpen a megyei bíróság a járásbíróság végzését helyben hagyta. (Székesfehérvári Megyei Bíróság Bf. 96/1981. sz.) (307/1981.) 8653. A pártfogó felügyelet tartama azonos a felfüggesztett szabadságvesztés és a próbára bocsátás próbaidejének tartamával, ezért a pártfogó felügyelet tartamának a határozat rendelkező részében feltüntetése szükségtelen. A járásbíróság bűnösnek mondotta ki a terheltet 2 rb. hamis vád bűntettében, ezért 6 hónapi — végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett — szabadságvesztésre ítélte, egyben 1 évi időtartamra elrendelte a terhelt pártfogó felügyeletét. A megállapított tényállás lényege a következő. A terhelt a vendéglőben leittasodott, késő éjjel ment haza, ahol feleségének azt állította, hogy a vendéglőből az általa megjelölt házba ment, ahol a név szerint megjelölt két személy 2500 forintját ellopta tőle. Ilyen értelmű feljelentést tett a rendőrségen is. 161