Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

csempészet vétségét, ezért azokat a Btk 314. §-ának (3) bekezdése alapján elkobozta. Ugyanakkor a lefoglalt mikrobusz elkobzására a járásbíróság nem látott törvényes alapot. A gépkocsi a csempészet elkövetéséhez használt eszköz volt, a Btk 77. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján elkobzás alá esne ugyan, de az elkövetési eszköz elkobzására csak akkor van lehetőség, ha az az elkövető tulajdona. Minthogy pedig a gépkocsi nem az elkövető tulajdona volt: a járásbíróság a gépkocsi kiadása iránt rendelkezett. A másodfokú bíróság lényegében egyetértett az első fokú bíróság által elfoglalt állásponttal, azt annyiban egészítette ki: az eljárás adataiból nem lehet olyan megalapozott következtetést levonni, hogy a tárgyi eljárás alá vont személy lenne a gépkocsi tulajdonosa, illetőleg hogy a gépjármű — forgalmi engedéllyel igazolt — tulajdonosa tudtával történt volna a gépkocsi átalakítása és annak csempészésre felhasználása. A Legfelsőbb Bíróság Büntető és Katonai Kollégiumának 67. számú állásfoglalásában kifejtett helyes jogértelmezés szerint a csempészet eszköze és így elkobzás alá esik az a gépkocsi, amelyen az elkövető olyan átalakítást végzett, amely nem a gépkocsi rendeltetésszerű használatának biztosítását, hanem a csempészet véghezvitelét célozza, továbbá ha az elkövető a gépkocsit a csempészéshez egyébként szükségszerűen használta. Az adott esetben az ilyen jelentős mennyiségű árucikknek az ország területére való jogellenes behozatala más módon, mint gépkocsi felhasználásával, nem is lett volna véghezvihető, így az adott esetben a gépkocsi a csempészet eszköze volt. A Btk 77. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében el kell kobozni azt a dolgot, aj amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy arra szántak, ha az elkövető tulajdona, vagy b) egyébként is, ha a birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti. A gépkocsi olyan műszaki átalakítása, amely különböző értékeknek, sőt akár veszélyes eszközöknek (fegyver), anyagoknak (kábítószer) az elrejtésére és az ország területére történő becsempészésére alkalmas: objektíve a közbiztonság veszélyét jelenti. Az adott esetben az érdeksérelem a vámérdekek vonalán ténylegesen be is következett. Tévedtek tehát az eljárt bíróságok, amikor az eszközként használt gépkocsi elkobzását arra hivatkozással mellőzték, hogy az nem az ügyben szereplő elkövető tulajdona. 2. A Legfelsőbb Bíróság egyetértett a törvényességi óvásnak azzal az álláspontjával is, hogy az eljárt bíróságok megsértették a büntető eljárási jogszabály rendelkezéseit. Az ügyészség indítványt tett a gépkocsi forgalmi engedélye szerinti külföldi tulajdonos gépkocsijának elkobzására, ekként ez a külföldön élő személy az egyéb érdekelt (Be 57. §) fogalma alá esik. Az iratok szerint ismert az érdekelt NSZK-beli lakóhelye is. Azokban az esetekben, amikor a külföldön jogszerűen és ismert helyen tartózkodó nem magyar állampolgár részére jogsegély hiányában nem kerülhet sor a büntető ügyben hozott határozat kézbesítésére; a bírósági határozatot az e célra kirendelt képviselőnek kell kézbesíteni. Erre hívja fel a figyelmet az Igazságügyi Minisztérium 201/1974. (IK 12.) IM sz. tájékoztatójának 24. pontja is. A Be 375. §-ának (4) bekezdése ugyancsak „képviselő" kirendelését teszi kötelezővé ilyen esetekben. Az ekként kirendelt 152