Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

képviselő a Be 58. §-a (2).bekezdésének c) pontja értelmében az érdekelt nevében és helyette gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyekre a jogszabály az érdekeltet feljogosítja. így az ismeretlen helyen tartózkodó, illetőleg ismert helyen tartózkodó, de jogsegély hiányában fennálló kézbesítési akadály következtében (pl. Ausztria, NSZK) közvetlenül nem értesíthető érdekelt részére a bíróságnak az ügyvédi munkaközösség útján képviselőt kell kirendelnie és a hozott határozatot részére kell kikézbesítenie. A képviselő az ismert külföldi vagy külföldön tartózkodó érdekelt részére postán küldi meg a határozatot. A kirendelt képviselő jogállásával kapcsolatban a következőkre kell rámutatni. Az 1962. évi 8. számú tvr. (régi Be) 285. §-ának (4) bekezdése értelmében az érdekelt a terheltet megillető jogokat gyakorolja. Ilyen rendelkezés a jelenleg hatályos Be 375. §-ában nincs, de a törvényből az tűnik ki, hogy a törvény nem is kívánta a terheltet megillető jogokkal felruházni az érdekeltet. A Be 375. §-ának (5) bekezdése szerint ugyanis a tárgyaláson hozott végzés ellen az érdekelt is fellebbezhet. Ha az eljárási törvény a terhelt jogaival kívánta volna felruházni az érdekeltet, akkor ennek a különös rendelkezésnek a feltétele a Be 356. §-a (2) bekezdésének f) pontja értelmében felesleges. A korábbi eljárási törvény az ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó terhelt részére védő kirendelését írta elő; a jelenlegi Be ezzel szemben képviselő kirendelését teszi kötelezővé [Be 375. § (4) bekezdés]. Ebből az tűnik ki, hogy az érdekelt nem védelemre, hanem képviseletre szoruló személy. Ehhez képest téves az az ítélkezési gyakorlatban előforduló álláspont (BH 1980. évi 7. sz., 236. sz. jogeset), amely szerint, ha a bíróság határozatának a külföldön tartózkodó érdekelt részére történő kézbesítésére nincs mód, akkor a kirendelt védőt megilleti az a jog, hogy a határozattal kapcsolatban tárgyalás tartását kérhesse, illetőleg fellebbezést jelenthessen be. Téves az említett állásfoglalásnak az a tétele is, hogy a tárgyi eljárásban az érdekeltet a terhelttel azonos jogok illetik meg, és ebből következően a kirendelt képviselő lényegében a kirendelt védő jogi helyzetében van. Az említett álláspont nincs összhangban a hatályos eljárásjogi rendelkezésekkel, de ezen túlmenően annak elfogadása nem kívánatos eredményekre vezetne. Ha a képviselőt kirendelt védőnek tekintenénk, annak önálló perorvoslati, illetőleg tárgyalás tartására irányuló joga lenne, de ez a jog párhuzamosan megilletné az érdekeltet is. Az érdekelt perorvoslati nyilatkozatának beszerzése viszont az érdekelt ismeretlensége vagy ismeretlen helyen tartózkodása esetén, illetve ismert külföldi személynél, de jogsegély hiányában megoldhatatlan lenne. Ha viszont az eljáró bíróság az említett helyzetben képviselőt rendel ki, ennek jogait a Be 58. §-a (2) bekezdésének c) pontja tartalmazza, és így ugyancsak megilleti őt a tárgyalás kérésére, valamint a perorvoslat bejelentésére vonatkozó jog, ezt a jogot azonban nem önállóan, hanem az érdekelt nevében gyakorolja. Ebből az következik, hogy ha az érdekelt részére a bíróság képviselőt rendel ki, annak kézbesíti a határozatot, és ha a képviselő nem kéri a tárgyalás tartását, illetőleg fellebbezést nem jelent be, az elkobzás tárgyában hozott határozat jogerős és végrehajtható lesz. A tárgyi eljárásban a külföldi érdekelt jogainak képviselő kirendelésével történő biztosítása garanciális jelentőségű, különösen arra tekintettel, 253