Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

részvételre, ha magatartása durván sérti a szocialista erkölcsi és jogi normákat és előélete, a megvalósult bűncselekmény jellege, az elkövetés körülményei, valamint annak motívuma indokolják a mellékbüntetést. A jelen ügyben a honvéd terhelt úgy érezte, hogy a katonai szolgálatra történt bevonultatása kettétöri a sportpályafutását. Ez az érzés különösen akkor erősödött meg benne, amikor nem sikerült olyan alakulathoz kerülnie, ahol továbbra is sportolhatott volna. Ez motiválta a cselekmény elkövetésében. A célját azonban nem érte el a katonai bűncselekményének leleplezése folytán. Szolgálatát a fegyelmező zászlóaljban is teljesítenie kell. Emellett a kibúvásra irányuló bűnös magatartását a katonai szolgálat legelső időszakában valósította meg, amikor még a szolgálati rend és fegyelem jellemformáló hatása nem is érvényesülhetett nála. A katonai szolgálat hátralevő részében viszont mód nyílik a szemléletének megváltoztatására. Ebben az első fokú bíróság által helyes tartamban kiszabott szabadságvesztés igen jelentős tényező. A felnőttkor határán levő honvéd vádlottnál a kiszabott szabadságvesztéssel is elérhető az egyéni megelőzés és nevelés érvényesülése, nem szükséges tehát ilyen körülmények mellett az állampolgári jogok időleges elvonása. (Legf. Bír. Katf. IV. 228/1980. sz.) (457/1980.) A foglalkozástól eltiltás 56—57. § 8571. BK 43. sz.: a) A Btk 56. §-ának b) pontjában foglalt rendelkezés a szakképzettséghez nem kötött és hatósági engedély nélkül gyakorolható foglalkozás körében is alkalmazható, de csak a foglalkozási ágon belül szabatosan megjelölt munkakör tekintetében. b) A „foglalkozásának felhasználásával" kitételen azt az esetet kell érteni, amikor a foglalkozás nyújtotta lehetőség közvetlen kihasználásával kerül sor a szándékos bűncselekmény elkövetésére. 8572. Ha a gépjárművezető terhelt a foglalkozásából adódó lehetőség felhasználásával szándékos vagyon elleni bűncselekményeket valósít meg: nem járművezetéstől eltiltásnak, hanem a gépjárművezetői foglalkozástól eltiltásnak van helye. Az eljárt bíróságok a terhelt bűnösségét 2 rb. kisebb értékre elkövetett lopás vétségében, folytatólagosan kisebb értékre elkövetett sikkasztás vétségében, folytatólagosan részben társtettesként elkövetett hűtlen kezelés vétségében állapították meg, s halmazati büntetésül 1 évi — börtönben letöltendő — szabadságvesztésre és a járművezetéstől 3 évi eltiltásra ítélték. A megállapított tényállás lényege a következő. A terhelt a vállalatnál gépkocsivezetőként dolgozott. A terhelt részben a magánszemélyek részére végzett fuvarozások, részben pedig az állami vállalatok megbízásából végzett áruszállítás során a rábízott különböző építési anyagokat folyamatosan eltulajdonította és azokat a telkére szállította a tehergépkocsi jogtalan igénybevétele során. A terhelt által okozott kár megtérült. Az eljárt bíróságok határozatai ellen a járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés helyett a gépjárművezetői foglalkozástól eltiltás kiszabása végett emelt törvényességi óvás alapos. 101