Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976. január - 1977. december (Budapest, 1979)

II. Cím Az intézkedések A figyelmeztetés 60. § 7905. A figyelmeztetés alkalmazásánál a tárgyi és az alanyi oldal szoros kapcsolatát kell vizsgálni. — Figyelmeztetés törvénysértő alkalmazása megalapozatlan tényállás alapján. A járásbíróság az I. r. terhelttel szemben a bűnszövetségben elkövetett sikkasztás, folytatólagosan elkövetett sikkasztás, valamint a 6. rb. csalás bűntette miatt indult eljárást megszüntette, és a terheltet figyelmeztetésben részesítette. A vád szerint az I. r. terhelt mint főkönyvelő a II. r. terhelt brigádvezetőnek elszámolására 218 184 forintot utalványozott, aki a felvett összeg nagyobb részével nem tudott elszámolni. Ebből az összegből az I. r. terhelt is részesedett, a vád szerint 18 000 forintot kapott. Az I. r. terhelt a III. r. terheltnek 8000 forint utalványozott prémiumelőleg címén. A prémium kifizetésének feltételei nem teljesültek, és a vezetőség sem hagyott jóvá ilyen intézkedést. Az I. r. terhelt a III. r. terheltnek, a tsz részlegvezetőjének albérleti' lakást bérelt, ahová később ő maga is odaköltözött. Ezt követően albérleti díj címén 13 250 forintot utalt át, mint főkönyvelő, a vezetőség beleegyezése nélkül. Végül a terhelt a gázvezetékvarratok izotóppal való vizsgálata kapcsán felmerült szállítási költségek kiszámításánál a megengedettnél lényegesen magasabb bértételt vett alapul. Ily módon 40 560 forinttal magasabb összeget számoltak fel szállítási költség címén. A járásbíróság végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos. A Btk. 60. §-a szerint „büntetés kiszabása nélkül figyelmeztetésben kell részesíteni azt, akinek a cselekménye és a személye akár az elkövetéskor, akár — a körülmények megváltozása folytán — az elbíráláskor olyan csekély veszélyességű a társadalomra, hogy az e törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés is szükségtelen". Az e törvényi rendelkezéshez fűzött miniszteri indokolás — miután behatóan taglalja az említett jogintézmény történeti kialakulását — leszögezi: a figyelmeztetés alkalmazásának egyik előfeltétele, hogy a cselekmény bűncselekményt valósítson meg, vagyis az — ha kisebb fokban is — a társadalomra veszélyes legyen. Okszerűen folyik ebből az is, hogy ilyen esetben az alanyi oldalon — kizáró körülmények fennállása hiányában — bűncselekmény elkövetőjéről van szó, akinek társadalomra veszélyessége szoros függvénye a cselekmény társadalomra veszélyességének, tehát a figyelmeztetés alkalmazásánál a tárgyi és az alanyi oldal szerves és szoros kapcsolatát kell vizsgálat alá vonni. Az eljáró bíróságnak tehát ügydöntő határozatában — függetlenül attól, hogy az eljárás melyik stádiumában került sor a figyelmeztetés alkalmazására — állást kell foglalni abban a kérdésben, hogy az elkövető által megvalósított cselekmény bűncselekmény-e. 61