Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976. január - 1977. december (Budapest, 1979)

kiszabására került sor, s ennek eredményeként a terhelt az érvényes igazolvány birtokában továbbra is vezetheti azt a járművet, amellyel a bűncselekményt elkövette. A törvényes rendelkezésnek megfelelő mellékbüntetésként a terheltet a járművezetéstől kellett volna eltiltani. A Legfelsőbb Bíróság mindezeknél fogva a jogerős végzésnek a mellékbüntetésre vonatkozó részét hatályon kívül helyezte és a terheltet — a határozat egyéb rendelkezéseinek érintetlenül hagyása mellett — a járművezetéstől tiltotta el 6 hónapi időtartamra. (Legf. Bír. B. törv. V. 639/1977.) (467/1977.) 7899. A járművezetéstől eltiltás időtartama rendszeresen ital hatása alatt vezető személy esetében. (BH. 294/1976.) Részletesen: Btk. 70. §-nál. 7900. Ittas állapotban való járművezetéssel megvalósított közlekedési vétséget elkövető terhelttel szemben a büntetlen előélet önmagában általában nem teszi indokolttá a járművezetéstől eltiltás, mint mellékbüntetés alkalmazásának mellőzését. (532/1976.) Részletesen: Btk. 194/A. §-nál. A vagyonelkobzás 55. § 7901. Vagyonelkobzás téves alkalmazása halált okozó testi sértés miatt 3 évet meghaladó tartamban kiszabott szabadságvesztés mellett. Az első fokú bíróság a terheltet halált okozó testi sértés bűntette miatt 4 évi — szigorított börtönben végrehajtandó — szabadságvesztésre ítélte, a közügyek gyakorlásától 3 évre eltiltotta és a vagyona fele részének elkobzását elrendelte. Az ítélet ellen az ügyész a vagyonelkobzás alkalmazása miatt fellebbezett. A vagyonelkobzás mellőzésért bejelentett fellebbezés alapos. A Legfelsőbb Bíróság a határozatát a Be. 239. §-ának (1) bekezdése értelmében az első fokú ítéletben foglalt tényállásra alapította. A megállapított tényálláshoz képest a vádlott bűnösségének kimondása és cselekményének minősítése törvényes. Helyesen mutatott rá az első fokú bíróság, hogy a vádlott testi sértés okozására irányuló szándékkal bántalmazta a feleségét. Helyesen emelte ki azt is, hogy a bántalmazás és a sértett halála között az okozati összefüggés fennállott. A Legfelsőbb Bíróság az első fokú ítéletnek az indokait e részben kiegészítette azzal, hogy a vádlott a beismerő vallomásában foglaltak szerint is „hirtelen, meggondolatlanul cselekedett". A feleségének a tényállásban leírt bántalmazása során a cselekménye következményeinek lehetőségét azért nem látta előre, mert a tőle elvárható körültekintést elmulasztotta. A bekövetkezett súlyosabb eredmény tekintetében tehát őt gondatlanság terheli. A Btk. 18. §-a értelmében pedig az eredményhez — mint a bűncselekményt minősítő körülményhez — a törvény által fűzött súlyosabb következmények akkor alkalmazhatók, ha az elkövetőt az eredmény tekintetében szándékosság vagy gondatlanság terheli. 56