Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976. január - 1977. december (Budapest, 1979)

A bíróságok a tényállást helyesen állapították meg és a cselekményt is törvényesen minősítették. A kiszabott szabadságvesztés tartama arányban áll az elkövetett cselekmény súlyával és helyes annak próbaidőre történt felfüggesztése is, különös tekintettel a sértettnek a baleset bekövetkezésében való jelentős közrehatására. Tévedett ellenben a megyei bíróság, amikor a járművezetéstől eltiltást mellőzte. A járművezetéstől eltiltásnak a főbüntetéssel együtt kell szolgálnia a törvényben előírt büntetési célt. Ezt a mellékbüntetést úgy kell alkalmazni és tartamát akként kell meghatározni, hogy az igazodjék a cselekmény tárgyi súlyához, a terhelt bűnösségi fokához és az elkövető személyében megmutatkozó társadalomra veszélyesség fokához is. Ugyanakkor szolgálnia kell azt is, hogy a kiszabott büntetés alkalmas legyen hasonló bűncselekményektől való visszatartás céljának az elérésére is. A terhelt közlekedési szabályszegése durva. A cselekmény még akkor is súlyos, ha annak eredményében a sértett szabálytalan magatartása is közrehatott. A terhelt gondatlanságának mérve és az általa elkövetett közlekedési szabályszegés durvaságára figyelemmel nem mellőzhető a járművezetéstől történő eltiltás. Ezért a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a törvényességi óvással megtámadott határozat az említett részében törvénysértő és a terheltet a járművezetéstől tíz hónapra eltiltotta. (Legf. Bír. B. törv. V. 1277/1976. sz.) (219/1977.) 7898. Ha a terhelt azáltal valósítja meg a közlekedési vétséget, hogy szeszes italtól befolyásolt állapotban munkagépet vezet: mellékbüntetésként nem gépjárművezetéstől eltiltásnak, hanem járművezetéstől eltiltásnak van helye. A városi bíróság tárgyalás mellőzésével hozott végzésével a terheltre közlekedési vétség miatt 2000 forint pénzbüntetést szabott ki és mellékbüntetésül az A—E kategóriájú járművek vezetésétől, 6 hónap eltiltotta. Az irányadó tényállás lényege szerint a terhelt lakott területen munkagépet [KRESZ Függelék II. fejezet m) pont szerint: lassú jármű] vezetve, italos állapotban közlekedett. Ezért őt az intézkedő rendőr a helyszínen megbírságolta és figyelmeztette, hogy amíg az ital hatása el nem múlik, ne vezessen járművet. A terhelt ennek ellenére a munkagépet újabb italfogyasztás után tovább vezette, 1,81 ezrelékes véralkohol-szintnek megfelelő közepes fokú alkoholos befolyásoltság állapotában. A jogerős határozat ellen a terhelt terhére a mellékbüntetés kiszabására vonatkozó rendelkezés miatt emelt törvényességi óvás alapos. A bíróság a terheltet a Btk. 52/A. §-ának téves alkalmazásával lényegében a gépjárművek vezetésétől tiltotta el, jóllehet az a jármű, amellyel a terhelt a bűncselekményt elkövette, nem minősül gépjárműnek. A terheltnek nincsen vezetői engedélye, hanem csupán munkagép vezetésére feljogosító járművezetői igazolvánnyal [1/1976. BM. sz. r. 3. § (1) bek. j) pont] rendelkezik. Ezt az igazolványát a rendőrhatóság tőle a vádbeli alkalommal elvette, majd a végzés jogerőre emelkedése után visszaadta, mivel a további visszatartásra nem volt törvényes lehetőség. Az adott esetben tehát gyakorlatilag végre nem hajtható mellékbüntetés 55