Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976. január - 1977. december (Budapest, 1979)

Nem értett egyet a Legfelsőbb Bíróság a védelemnek azzal az álláspontjával, hogy az adott esetben az I. r. vádlott jogos védelmi helyzetben volt. Az ítéleti tényállásból és a bűnügy irataiból is kitűnően sem a sértett, sem a társa támadólag nem lépett fel a szúrást megelőző időben az I. r. vádlottal szemben, ugyanakkor az I. r. vádlott volt az, aki az anyja visszatartása ellenére a támadást kezdeményezte és a vele szemben puszta kézzel álló sértettet mellbe szúrta. Ebből kitűnően nem merült fel olyan tény, amelyből jogos védelmi helyzet megállapítására lehetne következtetést levonni. Nem találta alaposnak a Legfelsőbb Bíróság a büntetés enyhítése végett bejelentett védelmi fellebbezést sem. A megyei bíróság helyesen sorolta fel az enyhítő és súlyosító körülményeket és azokat kellően is értékelte. Megfelelően figyelembe vette a vádlott lelki állapotát, amikor arról szerzett tudomást, hogy a szüleit teljesen indokolatlanul a sértett és a társa útonállásszerűen megtámadva bántalmazta. Kellően értékelte a vádlott korlátozott beszámíthatóságát is [Btk. 21. § (2) bek.]. Ezek a tények tették lehetővé a szabadságvesztésnek ilyen alacsony mértékben történő meghatározását. Ennek további mérséklésére azonban törvényes alap nincs. Figyelemmel ellenben a vádlott személyi körülményeire, értelmi fogyatékosságára és a bűncselekmény indítékára, úgy látta a Legfelsőbb Bíróság, hogy indokolt egy fokozattal enyhébb végrehajtási mód kijelölése, mert az jobban szolgálja a büntetési célok megvalósulását. Ezért akként rendelkezett, hogy az I. r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztést a Btk. 38/E. §-a (1) bekezdése alapján — az egyébként előírt börtön helyett — fogházban kell végrehajtani. (Legf. Bír. Bf. V. 723/1977. sz.) (524/1977.). 7888. Szigorúbb végrehajtási mód kellő alap nélküli kijelölése. (528/ 1976.) Részletesen: Btk. 64. §-nál. A szabadságvesztés enyhébb végrehajtási módja akkor rendelhető el az ítéletben, ha a büntetés kiszabásánál már értékelt bűnösségi körülmények ezt indokolják. (133/1977.) Részletesen: Btk. 9. §-nál. 40. § 7889. 7. Ha nem állapítható meg bizonyosan, hogy a terhelt az újabb bűncselekményét a feltételes szabadság tartama alatt követte el, a feltételes szabadságot nem lehet megszüntetni. II. Az újabb összbüntetésbe foglalás nem vezethet olyan eredményre, hogy az összbüntetés elérje vagy meghaladja a korábbi összbüntetés és az újabban kiszabott büntetés együttes tartamát. N. F. terheltet a járásbíróság 0 1. 1968. október 16-án kelt jogerős ítéletével foglalkozás körében elkövetett, gondatlan veszélyeztetés miatt 6 hónapi — végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett — szabadságvesztésre; 2. 1971. szeptember 28-án kelt ítéletével folytatólagosan — részben tettesként, részben pedig társtettesként — elkövetett sikkasztás bűntette miatt 10 hónapi szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy a terhelt csak a büntetése háromnegyed részének kiállása után bocsátható feltételes szabadságra. 47