Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976. január - 1977. december (Budapest, 1979)

Ezt követően a sértett ismét leesett a padról a betonra. A jelenlevő vádlott a sértettet most is a padra ültette úgy, hogy őt a sarokba támasztotta, így kívánta megakadályozni, hogy a részeg sértett a földre essék. Ezután a vádlott a helyszínről munkavégzés végett eltávozott. A vádlott később visszament a sértetthez, aki közölte vele, hogy nem tud hazamenni, mert nem tud lábra állni. Ekkor a vádlott — miután megérdeklődte, hogy a körzeti orvos ügyeletet tart-e — a sértettet személygépkocsijával az orvoshoz vitte. Az orvos a sértettet combnyaktöréssel a kórház baleseti osztályára szállította, ahol a törést a röntgenfelvétel is kimutatta. A sértett sérülésének gyógytartama három hónapra tehető. A sértett sérülése esés kapcsán keletkezett és nem rúgástól, rajta friss más külsérelmi nyomot (pl. fejen) nem észleltek. Az első fokú bíróság tévedett, amikor a vádlott cselekményét a Btk. 257. §-ának (5) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő gondatlanul elkövetett súlyos testi sértés vétségének minősítette és ebben a bűnösségét megállapította. A művezető beosztású vádott kötelességszerűen járt el, amikor a beosztott sértett ittasságát észlelve a veszélyes (fűrész) üzemben a munkavégzését megtiltotta, távozásra szólította fel, majd a sértettet a közvetlen veszélyhelyzetet jelentő munkahelyétől a pihenésre kijelölt helyiségbe kísérte. A vádlott előre nem látta és nem is láthatta, hogy a helyiségben az ittas sértett a padról leesve ilyen súlyosan megsérül. Az adott esetben a vádlott tőle elvárható kellő körültekintéssel járt el, őt gondatlanság sem terheli, s ennek következtében az eredményért sem tehető felelőssé. A fentiekre figyelemmel a megyei bíróság az első fokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a vádlottat a Btk. 257. §-ának (5) bekezdése szerint minősülő gondatlanul elkövetett súlyos testi sértés vétségének vádja alól a Be. 214. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján felmentette, mert nem követett el bűncselekményt. (Zalaegerszegi Megyei Bíróság Bf. 144/1977.) (413/1977). 7870. A tréfálkozás közben könnyelműség folytán okozott súlyos testi sértés gondatlanul (tudatos gondatlanság, luxuria) elkövetett súlyos testi sértésnek minősül. (92/1977.) Részletesen: Btk. 257. §-nál. 18. § 7871. A maradandó testi fogyatékosságot okozó elkövető az eredményért akkor is felel, ha e vonatkozásban csak gondatlanság terheli. E körülményt enyhítő körülményként kell értékelni. A megyei bíróság a terheltet súlyos testi sértés bűntette miatt — börtönben letöltendő — 2 évi szabadságvesztésre, 1 évre a közügyektől eltiltásra ítélte és arra kötelezte, hogy a szabadságvesztés végrehajtása alatt foganatosítandó kényszerelvonó-kezelésnek vesse alá magát. Az ítéletben megállapított tényállás szerint a büntetlen előéletű, ötgyermekes vádlottat a vádbeli napon az esti órákban lakásának ajtajában, ittassága és feleségéhez intézett durva kijelentései miatt a 18 éves fia két ízben arcul ütötte. A vádlott emiatt erősen felindult állapotba került és egy kis kapával a boxoló állásba helyezkedett fia kezére akart ütni, a sötétben azonban az ütés célt tévesztett, s a kapa foka a sértett homlokát érte. 29