Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976. január - 1977. december (Budapest, 1979)

tás egészét maradéktalanul valósítsa meg, elégséges a törvényi tényállás részbeni megvalósítása is. — A különösen nagy kárt okozó csalás bűntettét bűnszövetségben elkövető vállalati igazgató, főkönyvelő és pénzügyi osztályvezető cselekményének — a társtettesi minőség helyett — bűnsegédként való elkövetés szerinti törvénysértő minősítése. (238/1976.). Részletesen Btk. 13. §-nál. III. Cím A szándékosság és gondatlanság 16. § 7865. Az eszköz életveszélyes jellege, a sérülés helye és minősége következtetési alapul szolgálnak olyan tények megállapítására, amelyekből az elkövető tudattartalmára vonható következtetés. Az első fokú bíróság a vádlott bűnösségét 2 rb. súlyos egészségromlást előidéző testi sértés bűntettében, súlyos testi sértés bűntettében, garázdaság bűntettében, valamint súlyos testi sértés bűntettének kísérletében állapította meg. Az ítéleti tényállás lényegéből kitűnően a vádlott különböző helyeken a városban egy 8,5 cm pengehosszúságú késsel négy személyt szúrt meg. Három személynek — Sch. N.-nak és K. B. I.-nak a hasüregbe hatoló, K. L.nak a hátán a XI. borda magasságában elhelyezkedő, 7—8 cm mélységű — életveszélyes állapotot előidéző sérülést, Sch. G.-nak a mellkasán három szúrt, 8 napon belül gyógyuló sérülést okozott. Az első fokú bíróság álláspontja szerint a J. M. vádlott által használt eszköz alkalmas ugyan élet kioltására és három sértettnek halálos eredményt is előidézhető sérülést okozott, ami alapul szolgálhat az eshetőleges ölési szándék megállapítására, de az eset egyéb körülményei az ilyen következtetés lehetőségét kizárja. Ebben a körben az első fokú bíróság egyrészt arra utalt, hogy az I. r. vádlott Sch. N.-t és Sch. G.-t korábban nem ismerte, velük korábban semmiféle összetűzése nem volt; másrészt K. L.-t viszont jól ismerte, vele jó viszonyban volt. Kiemelte még az első fokú bíróság azt is, hogy a szúrások nem voltak irányzottak és Sch. N., valamint Sch. G. mozgásban volta^ az eszközbe mintegy belemozdulva szenvedték el a sérülést. A vádlott mind a négy sértettnek a kezében levő késsel vaktában szurkálva okozta a sérüléseket, így nem ölési, hanem súlyos testi sértés okozására irányuló szándékkal cselekedett. Ez az álláspont téves. A Legfelsőbb Bíróság 4. számú irányelve szerint a konkrét tudattartalom vizsgálata helyett nem elegendő az olyan következtetés, amely pusztán az alkalmazott eszköz életveszélyes jellegén, a sérülés helyén és minőségén, valamint az általános élettapasztalatokon alapszik. Az eszköz életveszélyes jellege, a sérülés helye és minősége azonban következtetési alapul szolgálhatnak olyan tények megállapítására, amelyekből további tényezőkre, az elkövetőnek a cselekményhez fűződő tudattartalmára lehet következtetni. A sértettek által elszenvedett sérülések helyéből és jellegéből, elsősorban Sch. N. és K. B. I. hasüregbe hatoló sérüléseiből a szúrások irányítottságára 27