Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976. január - 1977. december (Budapest, 1979)

indokolással alkalmazta a terhelt javára és törvénysértéssel szüntette meg az ellene emberölés kísérlete miatt indított eljárást. Ezért az Elnökségi Tanács megállapította, hogy a Legfelsőbb Bíróság íté­lete az eljárást megszüntető részében törvénysértő, azt e részében hatályon kívül helyezte és a terheltet bűnösnek mondotta ki emberölés bűntettének kísérletében is. Az ennek folytán szükségessé vált új büntetés kiszabásánál az Elnökségi Tanács enyhítő körülményként értékelte a terhelt büntetlen előéletét, to­vábbá enyhe fokú gyengeelméjűségét, végül nagyobb nyomatékkal, hogy a sértett életben maradásához utólagos tevékenységgel a maga részéről is hozzájárult. Mindezekre tekintettel a Btk. 68. §-a (2) bekezdésének b) pont­jában foglalt enyhítő szakasz kimerítő alkalmazásával a terheltet halma­zati büntetésül kettő évi szabadságvesztésre és a közügyektől három évi eltiltásra ítélte. (Legf. Bír. Eln. Tan. B. törv. 1080/1976. sz.) (479/1976.) 7858. I. Alkalmatlan eszközzel elkövetett kísérlet nem állapítható meg, ha az alkalmazott eszköz nem az elkövető által vélt, hanem más módon ve­zethet a célbavett eredményhez. II. Hozzátartozóinak élete ellen irányuló és előre kitervelt módon elkö­vetett emberölés kísérlete esetén nincs helye az enyhítő rendelkezés alkal­mazásának. A megyei bíróság a vádlottat előre kitervelt módon, több emberen elkö­vetett emberölés bűntettének kísérlete miatt 12 évi és 6 hónapi, fegyházban letöltendő szabadságvesztésre és a közügyektől 10 évi eltiltásra ítélte. A megállapított tényállás lényege a következő: A vádlott az utóbbi években alkoholista életmódot folytatott, emiatt há­zastársa 25 évi együttélés után a házasság felbontását kérte. Ezt követően a vádlott és gyermekei között a kapcsolat tovább romlott, de legjobban a vejére haragudott, aki feleségével — a vádlott leányával — és két kis gyermekével az általa használt szoba szomszédságában levő he­lyiségben lakott. A házasságának felbontása, a gyermekei alkalmazkodási készségének a hiánya, a lakáshasználat megoldatlansága, ennek következményeként az újabb házasságkötésének lehetetlenné válása, a sérelmesnek érzett bírósági végrehajtási eljárás és a családja részéről kezdeményezett kény szereivonó­kezelésre kötelezés miatt a vádlott nagymértékben elkeseredetté vált. A megváltozott életkörülményeit egyre terhesebbnek és kilátástalannak érezte, ezért megérlelődött benne az elhatározás: megöli vejét és annak csa­ládját, majd öngyilkosságot követ el. Az elkövetés módját fontolgatva a gázmérgezés alkalmazása mellett ha­tározott. Ezért a sértett lakrészével közös válaszfal padlószintjén egy téglát kivésett, majd 23 óra tájban — amikor a házban már mindenki aludt — a konyhában tárolt csaknem teljesen töltött 11 kg-os propán-bután gázpa­lackról leszerelte a reduktort, a palackot bevitte a szobájába, ott rászerelt egy 4 méter hosszú gumicsövet, majd annak végét átdugta a kivésett nyí­láson át a sértettek hálószobájába, a gáz kiáramlását szabályozó szelepet kinyitotta, majd baltával a szomszéd lakrész ajtaja elé állt, hogy a gáztól megmérgezett családtagok menekülését megakadályozza. Előkészített egy kötelet is, hogy később akasztásos öngyilkosságot kövessen el. A szobába beáramló gáz hangjára, valamint szagára a sértett és felesége 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom