Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976. január - 1977. december (Budapest, 1979)

felébredt, a vádlott veje felkelt és a fali villanykapcsolóval bekapcsolta a villanyvilágítást, majd kinyitotta a szobaajtót. A sértett kellő időben észrevette a felé baltacsapást mérő vádlottat s visszaugrott a szobába, így a baltacsapás az ajtót érte. Ezt követően a sértett kinyitotta az ablakot, kiugrott a szobából és az őt üldöző vádlott elől kisebb gyermekével a szomszédba menekült. A Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság ítéleti tényállását megalapozatlannak találta abban a tekintetben, hogy a vádlott cselekménye alkalmas volt-e több ember megölésére irányuló bűncselekmény eredményének előidézésére, s ezért beszerezte az Igazságügyi gázipari szakértő szakvéleményét, amelynek alapján a tényállást az alábbiak szerint egészíti ki. A propán-bután gáz nem mérgező, zárt térben eresztve azonban oxigénelégtelenséget (anoxémiát) okozhat, mely halált eredményezhet. Ez a gáz megközelítően kétszer nehezebb a levegőnél, ezért zárt helyiségbe eresztve — egyenletes eloszlás esetén — az alsóbb rétegekben helyezkedik el. Ez a megállapítás azonban csak a teljesen zárt térbe bebocsátott gázok térbeli elhelyezkedésére érvényes. Az emberi lakás céljait szolgáló helyiségek nyílászáró szerkezetei a tökéletes szigeteltést nem biztosítják, s ezért az ilyen helyiségbe bocsátott gáz egyenlőtlenül oszlik el. Tekintettel arra, hogy a sértett és családja által lakott helyiség légtere kb. 40 m3 volt, a 11 kg-os gázpalackban levő teljes propán-bután gázmenynyiség nem idézett volna elő olyan fokú oxigén-elégtelenséget, amely a szobában tartózkodók életének kioltására, vagyis a fulladásos halál előidézésére teljes bizonyossággal alkalmas lett volna. A zárt helyiségben egyenlőtlen eloszlású propán-bután gáz jellemzője, hogy olyan gáz-levegő elegy jön létre, amely bármilyen eredetű szikra indító hatására (pl. villamoskapcsoló felgyújtása, gyufa meggyújtása, műszálas alapanyagú textília dörzsölésével kiváltott elektromos szikra) felrobban. A sértett lakrészébe ténylegesen beáramlott 2—2,5 m3 gázmennyiség is létrehozott gázrobbanással fenyegető veszélyhelyzetet, de abban az esetben, ha a 11 kg-os gázpalackban levő (kb. 5—6 m3) teljes propán-bután gázmennyiséget a vádlottnak sikerült volna a sértettek lakrészébe beáramoltatnia, a gázrobbanás teljes bizonyossággal bekövetkezik. A gázrobbanás a sértett lakrészének összeomlását, a válaszfalak ledőlését, a robbanás pillanatában 1800—2200 °C égési hőmérséklettel járó tűz keletkezését eredményezte volna, és az a helyiségben tartózkodó személyek oly súlyos fokú égési sérülését vonta volna maga után, amely rendszerint halál bekövetkezéséhez vezet. A Legfelsőbb Bíróság a kiegészített tényállás alapján úgy találta, hogy nem tévedett az első fokú bíróság, amikor a vádlott bűnösségét megállapította. A védelem hivatkozott arra, hogy a szakvélemény szerint a propán-bután gáz nem mérgező, ekként a vádlott által szándékolt „gázmérgezéssel" emberölési cselekmény végrehajtása kizárt volt, a bűncselekmény kísérletét tehát alkalmatlan eszközzel valósította meg, s ezért a büntetőjogi felelősség megállapítására nem kerülhet sor, illetőleg a büntetés korlátlan enyhítésének van helye. A Legfelsőbb Bíróság nem értett egyet a védő álláspontjával. A jogirodalom a kísérlet szakaszában megrekedt cselekmények esetében különbséget tesz az abszolúte és relatíve alkalmatlan eszközök között. Ab19