Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976. január - 1977. december (Budapest, 1979)

tői civil ruhát szerzett és mielőtt még a bv. őrök megérkeztek, a kórház területét elhagyta. A vádlottat 48 óra múlva elfogták. E cselekmény miatt az első fokú bíróság a vádlottat fogolyszökés bűntettében mondotta ki bűnösnek és ezért 1 évi és 2 hónapi szabadságvesztésre, valamint a közügyektől 1 évi eltiltásra ítélte. A fellebbezési bíróság tévesnek találta az első fokú bíróságnak azt az álláspontját, hogy mivel a vádlottnak a Büntetés végrehajtási Intézet parancsnoka az őrzés nélküli kihelyezését rendelte el, és a bv. őr kioktatta arra, hogy a szabadságvesztés büntetést nem szakították meg: a vádlott quasi őrizetben volt, így az engedély nélküli eltávozásával megvalósította a fogolyszökés bűntettét. A büntető törvény alkalmazása szempontjából fogolynak azt kell tekinteni, akit a hatóság őrizetben vagy személyes szabadságának korlátozásában felügyelete alatt tart. A Btk. a fogoly fogalmát azért nem határozza meg — amint ez a Btk. 185. §-ához fűzött miniszteri indokolásból kitűnik —, mert a „fogolyszökést az követi el, aki a büntető eljárás vagy a büntetés végrehajtása során a hatóság őrizetéből megszökik". A Büntetésvégrehajtási Szabályzat 134. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy csak halasztást nem tűrő esetben és ha a központi kórházba beutalt gyógykezelése nem biztosítható, akkor kell az elítéltet őrizet vagy rendszeres ellenőrzés mellett polgári gyógyintézetben elhelyezni. Az adott ügyben a vádlottat a Büntetés végrehajtási Szabályzatnak a meg nem tartásával helyezték el a kórházban. Az őrzéséről, illetve a rendszeres ellenőrzéséről nem gondoskodtak. Így a vádlott a büntetés végrehajtása alatt állt ugyan, de a kórházban őrizetlenül volt, következésképpen a hatóság őrizetéből meg nem szökhetett. A vádlott ténylegesen nem volt a hatóság őrizetében, így az önkényes eltávozásával nem valósította meg a Btk. 185. §-ába ütköző fogolyszökés bűntettét, büntetőjogilag nem vonható felelősségre. Ezért a másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét úgy változtatta meg, hogy a vádlottat a Be. 214. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján bűncselekmény hiányában felmentette. (Fővárosi Bíróság 24. Bf. XII. 2318/1976. sz.) (484/1976.) XII. Fejezet A közbiztonság és a közrend elleni bűncselekmények Közveszélyokozás 190. § 8036. A közveszélyokozás bűntette befejezett, ha az elkövető a közveszélyt ténylegesen előidézte, habár a gázrobbanás folytán a súlyosabb következmény elmaradt. Az első fokú bíróság a vádlott bűnösségét köz veszély okozás bűntettének kísérletében állapította meg az alábbi tényállás alapján. A súlyosan pszichopátiás személyiségű vádlott elhatározta, hogy öngyilkos lesz. E célból lakásán a gázkonvektor csövére egy kerékpártömlőt kö179