Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976. január - 1977. december (Budapest, 1979)

tött s kinyitotta a gázcsapot, miközben cigarettára gyújtott. A kerékpártömlő szabad végét a szájába vette, a kiáramló gázt pedig belélegezte. Amikor elkábult, elengedte a kerékpártömlőt, amelyen keresztül a gáz tovább szivárgott. A szobában levő gáztelitettség miatt robbanás következett be, a szobaablak kitörött, a helyiség választófala elhajolt, helyenként a vakolat levált, a nyílászárók mázolása felhólyagosodott, a vádlott a robbanás következtében testének különböző részein másod- és harmadfokú égési sérüléseket szenvedett. A robbanás folytán közvetlen életveszélynek volt kitéve a vádlottal egy lakásban lakó asszony és négy gyermeke, valamint az ugyanabban a lépcsőházban levő, közvetlenül alattó lakó család és a harmadik lépcsőházban a vádlottal közös f allal határolt lakásban lakó család élete. Tévedett az első fokú bíróság, amikor a vádlott cselekményét a közveszélyokozás bűntette kísérletének minősítette arra hivatkozva, hogy a cselekmény csupán a közveszély bekövetkezésének a lehetőségét teremtette meg, s így az adott esetben — miután a vádlott a véghezvitelt megkezdte — kísérlet valósult meg. A Btk. 190. §-ának (1) bekezdésében meghatározott közveszélyokozás valósul meg a közveszély tényleges beállásával. Az adott esetben a közveszély ténylegesen fennállott. A szakértő szerint a gáznak a szomszéd helyiségbe beszivárgása folytán rövid időn belül robbanóképes telítettség keletkezhetett volna ott is, illetve abban a szobában, ahol a vádlott tartózkodott, olyan nagy erejű robbanás következhetett volna be, amely már a szomszédos lakásokat és a benne lakókat is közvetlenül veszélyeztette volna. A vádlotton kívül álló okból nem következett be a nagyon súlyos eredmény, ami kiterjedt volna a szakértő szerint nemcsak az egész lakásra, hanem a közvetlen alatta levő, valamint a közös fallal határolt lakásra is, így a vádlott cselekménye közvetlenül három család életét veszélyeztette. A vádlott cselekménye nem maradt kísérleti szakban, mivel cselekményével a közveszélyt ténylegesen előidézte. Ezért a másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét a Be. 260. §-a alapján megváltoztatta és a vádlott cselekményét a Btk. 190. §-ának (1) bekezdésébe ütköző befejezett közveszély okozás bűntettének minősítette. (Zalaegerszegi Megyei Bíróság Bf. 635/1976. sz.) (316/1977.) Közötti veszélyeztetés 193. § 8037. Közlekedési vétség téves megállapítása közúti veszélyeztetés bűntette helyett. A terheltet a járásbíróság közúti veszélyeztetés bűntette miatt elítélte. A másodfokon eljárt megyei bíróság a járásbíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy a terhelt cselekményét a Btk. 194/B. §-a (1) bekezdésének c) pontjába ütköző közlekedési vétségnek minősítette és ezért ítélte el a járásbíróság által kiszabott fő- és mellékbüntetésre. Az ítéleti tényállás lényege szerint a terhelt az árurakodás befejezése után tehergépkocsijával a T. község felé vezető útra kanyarodott. Eközben 180