Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976. január - 1977. december (Budapest, 1979)

hogy az igazolványát elővette volna, kezét a járőr egyik tagja elleni ütésre emelte. A támadást a járőr a vádlott kezére mért gumibotütéssel elhárította. A fenti tényállás alapján a katonai bíróság azon indok alapján állapította meg a vádlott bűnösségét hivatalos személy elleni erőszak bűntettében, hogy támadó fellépésével a járőrt gumibot használatára, illetve vele szembeni intézkedésre kényszerítette. A katonai bíróság helyesen döntött a bűnösség megállapításakor. Tévedett azonban, amikor úgy látta, hogy a vádlott az intézkedésre kényszerítéssel valósította meg a hivatalos személy elleni erőszak bűntettét. A hivatalos személy elleni erőszaknak a törvény három változatát ismeri. Az első, amikor az elkövető a hivatalos személyt kötelességének jogszerű teljesítésében erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozza, a második, amikor ugyancsak erőszakkal vagy fenyegetéssel intézkedésre kényszeríti, a harmadik pedig, amikor a hivatalos eljárása alatt vagy emiatt bántalmazza. Ez ügyben téves az a megállapítás, hogy a hivatalos személy elleni erőszak bűntettének intézkedésre kényszerítéssel történt meg az elkövetése azért, mert az a rendőr jogszerű gumibothasználatát váltotta ki. A kényszerítés ugyanis két ellentétes akaratot tételez fel. Az egyik a hivatalos személyé, a másik az elkövetőé. Ezért akkor valósul meg az intézkedésre kényszerítés, ha az intézkedés nem a hivatalos személy, hanem a tettes akaratának felel meg, melyet erőszakkal vagy fenyegetéssel kényszerített ki. A jelen esetben a vádlottal szemben a hivatali tevékenységét jogszerűen végző rendőr eljárása a hivatalos személy akaratának felelt meg, aki a hangoskodása miatt kívánta a vádlottat igazoltatni. Másrészt ez az intézkedés már el is kezdődött és folyt, amikor a vádlott ennek mintegy ellenállva és ezt akadályozva, öklével támadó mozdulatot tett. Ezért kényszerült a hivatalos személy a gumibotját használni. Nyilvánvaló tehát, hogy ebben az esetben nem a hivatalos személy intézkedésének kikényszerítése történt a vádlott támadása folytán, hanem a vádlott azzal, hogy kezét ütésre emelte, megfenyegette a rendőr járőrt. Ezáltal pedig olyan helyzetet teremtett, mely alkalmas volt abban komoly félelem keltésére és arra, hogy a hivatalos személyt ezzel kötelességének jogszerű teljesítésében akadályozza. Ezáltal a vádlott cselekvősége a fenyegetéssel elkövetett hivatalos személy elleni erőszak tényállási elemeit valósította meg, és ennek alapján minősül cselekménye hivatalos személy elleni erőszak bűntettének. (Legf. Bír. Katf. II 136/1977. sz.) (260/1977.) 8026. Büntetéskiszabási szempontok az igazoltató rendőr ellen felfegyverkezve végrehajtott hivatalos személy elleni erőszak esetén, amellyel öszszefüggően garázdaságot is elkövettek. (187/1976.) Részletesen: Btk. 64. íjnál. 8027. Hivatalos személy ellen felfegyverkezve és garázdasággal összefüggően elkövetett erőszak megvalósítójával szemben a büntetési tétel minimumában kiszabott enyhe mérvű szabadságvesztés törvénysértő. (526/ 1976.) Részletesen: Btk. 64. §-nál. 174