Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976. január - 1977. december (Budapest, 1979)

míg enyhítő körülménynek vette büntetlen előéletét. A bűnösségi körülményekre, a cselekmény nagyobb tárgyi súlyára és jelentős társadalomra veszélyességére tekintettel, a terhelttel szemben ugyancsak lényegesen súlyosabb szabadságvesztést szabott ki. (Legf. Bír. B. törv. II. 657/1975.) (4/1976.) 8017. A felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszakot megvalósító, büntetett előéletű terhelttel szemben szigorú büntetés kiszabására van szükség. A járásbíróság K. M. III. r. terheltet felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt 2 évi szabadságvesztésre ítélte és a közügyektől 2 évre eltiltotta. A tényállás lényege a. következő. B. S. I. r., K. M.-né II. r. és K. M. III. r. terheltek 1974. július 6-án a cs.-i étterem bejárata előtt a földön ülve italoztak. A gépkocsival a helyszínre érkező S. J. rendőr törzsőrmester felhívta a terhelteket és az ott ülő más személyeket, hogy a bejárattól menjenek távolabb. K. M. durva szavak kíséretében kijelentette a rendőr felé, hogy „mi közöd van hozzá", majd nekiugrott, megragadta a zubbonyát és rángatni kezdte. A rendőr igyekezett K. M.-et eltávolítani magától, az ott levő személyek azonban közrefogták és egyikük a sapkáját is leütötte. Eközben K. M.-né sörösüveggel a rendőr feje felé ütött, de a rendőr megfogta a kezét. Ezután K. M. lovaskocsiján a helyszínről el akart távozni. Amikor a rendőr gépkocsin utolérte, B. S. kaszával a gépkocsiban ülő rendőr felé ment, közben kiabált és kaszáló mozdulatot tett. K. M. az ostor nyelével a rendőr gépkocsijának a tetejére ütött, majd a helyszínről eltávozott. Az időközben értesített K. S. rendőr tizedes gépkocsival a terheltek után ment és őket a leeresztett sorompó előtt utolérte. Amikor K. S. az intézkedést megkezdte volna, K. M. a lovaskocsiról levette a kaszát, azzal K. S. irányába csapkodott és kijelentette, hogy aki feléje megy, azt elintézi. Ilyen helyzetben K. S. nem tudott intézkedni. A terheltek ismerték S. J.-et és K. S.-t, tudták, hogy rendőrök. A megyei bíróság ítéletével K. M. terhelt főbüntetését 1 évi és 6 hónapi szabadságvesztésre leszállította. Az ítéletek ellen K. M. terhére a vele szemben kiszabott szabadságvesztés törvénysértően enyhe volta miatt emelt törvényességi óvás alapos. A büntetés kiszabásánál az első fokú bíróság enyhítő körülményként értékelte a terheltnek mérsékelt fokú gyengeelméjűségét, egyébként az első fokú ítéletben foglalt bűnösségi körülményeket magáévá tette. Nem vette azonban kellő súllyal figyelembe az első fokú és a másodfokú bíróság, hogy a terhelt már hat alkalommal volt szabadságvesztésre ítélve, köztük egy esetben — 5 évre — emberölés bűntettének kísérlete, három esetben garázdaság, egy esetben pedig erőszakkal elkövetett magánlaksértés miatt. A mostani garázda jellegű, erőszakos cselekményét ittas állapotban, két rendőrrel szemben, az egyik esetben kaszával felfegyverkezve követte el. S. J. rendőrrel szemben durva kijelentéseket is tett és zubbonyánál fogva rángatta, K. S. rendőrrel szemben pedig fenyegető kijelentést is tett. A rendőröket kitartóan és olyan mértékben akadályozta hivatali kötelességük teljesítésében, hogy az intézkedéstől kénytelenek voltak elállni. A terhelt személyének és cselekményének nagy fokú a társadalomra veszélyessége. A cselekmény tárgyi súlyát fokozza az a körülmény, hogy 166